Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Németországban a fogyasztási cikkek árai a hónapok óta tartó infláció után 2022 második felében valószínűleg ismét csökkennek – közölte csütörtökön a vezető német gazdaságkutató intézet, az ifo Institut (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) 

A következő negyedévben árat emelni szándékozó vállalatok száma már a harmadik egymást követő hónapban csökkent, közölte az ifo Intézet legfrissebb felmérésére hivatkozva, ami jó hír a német gazdaság egészének, mert így rendeződhet a lakossági fogyasztás, de a feldolgozóipar is stabil, tervezhető költséghányaddal fordulhat a gyártásra.

„Az árak tovább emelkedhetnek, de a tempó lassulni fog. Ez azt jelenti, hogy az infláció elérte a legmagasabb pontját, és az év második felében csökkenni fog” – mondta Timo Wollmershäuser, az IFO konjunktúraelemzésért és előrejelzésekért felelős vezetője a DW szerint. Annyiban még a német fogyasztási szintek javulására várni kell, hogy Wollmershäuser szerint a vállalkozások árvárakozásai általában csak néhány hónap múlva jelennek meg a fogyasztói árakban.

A hurráoptimizmusnak még nincs itt az ideje: a fogyasztókat közvetlenebbül érintő ágazatokban, mint például a vendéglátás, a szabadidő, a kultúra és a szórakozás, az IFO szerint az árak is lassabban emelkednek. Az egyetlen nagy kivételt az élelmiszer-kiskereskedelem jelenti, ahol az intézet szerint nem látszik az infláció vége, és a felmérésben részt vevő összes vállalat emelni akarja az árait.

Magyarországon még nem látszik az infláció lassulása

Németországban az infláció júliusban elérte a 7,6 százalékot, ami jóval kisebb szintet képvisel, mint a magyarországi idén júniusban éves összevetésben számított infláció, amely 11,7 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 13,8 százalékon alakult.

A Magyar Nemzeti Bank idei első félévet összegző, legfrissebb inflációs jelentése szerint itthon legkorábban szeptemberben tetőzhet az infláció, de akkor is csak mérséklődik a gyorsulás. A jegybank ráadásul nem is optimista, szerintük téved, aki úgy véli, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk: a csúnya drágulás az év második felében lesz, ami a gazdasági növekedés visszaesését is magával hozza.

Felülvizsgált prognózisa szerint az MNB úgy látja idén elérheti a drágulási ráta akár a 12,6 százalékot. Ráadásul azzal sem érdemes számolni, hogy a növekedés gyorsan visszatérné: még a 2023-as GDP-bővülési kilátásokat is lerántja a magas magyar infláció.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint az inflációt jelentősen visszafogják a kormány által bevezetett hatósági árak. Viszont ebből már a rezsicsökkentés hatása biztosan tompulni fog, miután a háztartások is jelentősen magasabb árat fizethetnek az ársapka részleges kivezetése után. Ahogy a hazai üzemanyagpiacot meghatározó Mol Nyrt. is megüzente a kormánynak, hogy a 480 forintos benzin- és dízelárra vonatkozó megkötést minél előbb ki kellene vezetni.

Mindez azért rossz, mert így a háztartásoknak kevesebb elkölthető pénzük lesz. De a lakossági fogyasztást is magában foglaló végső fogyasztás 7,7 százalékponttal vett részt a 8,2 százalékos növekedésben az előző negyedévekben. Vagyis ez lefékezheti a GDP-bővülést, és elodázhatja a hazai gazdasági válság végét is.