Angela Merkel és környezete aggódik, hogy a CDU/CSU pártszövetség elveszti az esélyt a szeptemberi parlamenti választások megnyerésére, mivel nem csillapul a verseny a két párt vezetője, Armin Laschet és Markus Söder között a kancellárjelölt posztjának elnyeréséért – írja a Bloomberg a kancellárhoz közel álló forrásokra hivatkozva. A győzelem elmaradása azt jelentené, hogy a szavazás után nem a konzervatívok jelölhetnék a Merkel utódját, a következő német kancellárt.

Miután a CDU jóval nagyobb párt, mint a csak Bajorországban tevékenykedő CSU, a természetes kancellárjelölt ennek a pártnak a vezetője, jelen esetben a 60 éves Laschet. A párt vezető testülete április 12-én le is tette a voksát mellette, ám CSU vezetősége nem sorakozott fel mellé. Ehelyett Söder a párt szintén hétfőn tartott vezetői értekezlete után támadta Laschetet halovány népszerűsége és szerinte gyenge politikusi teljesítménye miatt. Álláspontját Berlinbe utazva április 13-án akarja megosztani konzervatív politikustársaival. Úgy véli, hogy nem a két párt szűk vezetőségének, 20-30 embernek kellene döntenie a kancellárjelölt személyéről.

QP | Quality Placement

Eközben Merkelt egyre jobban aggasztja az 54 éves Söder „destruktív” karaktere és támadásai – tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásból. A CDU vezető politikusai attól tartanak, hogy a kancellárjelöltségért indított kampánya árthat saját elnöküknek, Laschetnek, aki amúgy is rosszul szerepel a népszerűségi listákon, mivel a választók viszonylag gyengének tartják tartományi vezetőként végzett válságkezelő munkáját. Söder üti a vasat: a CSU hétfői vezetői értekezlete után azt mondta, hogy a konzervatívok soha nem veszítettek olyan rövid idő alatt olyas sok támogatót, mint azóta, hogy Laschetet januárban a CDU elnökévé választották.

Rendkívüli törvény

A CDU/CSU páros parlamenti képviselőcsoportja kedden kezdi tárgyalni azt a törvényt, amely meghatározott járványadatokhoz kötve felhatalmazást adna a szövetségi kormánynak, hogy a tartományok feje felett átnyúlva korlátozó intézkedéseket vezessen be a bajba került területeken. Ha Söder eközben előtérbe tolja a kancellárjelölt kiválasztásának ügyét, az azt fogja üzenni a választóknak, hogy a CDU és a CSU belső harcaival van elfoglalva ahelyett, hogy a járványt csillapítaná.

Laschet éppen ezt hangsúlyozta, amikor kedden reggel arról beszélt, hogy a héten a pártok belső ügyeinél sokkal fontosabb feladatok kellene megoldaniuk, ami meghatározhatja a következő hetek, hónapok fejleményeit Németországban. Nincs idő kancellárjelölti kampányra, négy és fél hónappal a választások előtt a pandémia kellős közepén. Ezt a vasat üti az egyik ellenfél, Olaf Scholz pénzügyminiszter, a szociáldemokrata SPD kancellárjelöltje is – ezt a megbízatást már tavaly augusztusban megadta neki a pártja –, aki arról beszélt egy interjúban, hogy a kormánynak most az ország sorsának jobbra fordulásáért kell szorgoskodnia.

Még Merkelt is előzi

Söder előtt az nyitotta meg az esélyt, hogy kancellárjelöltté váljon, hogy miközben Laschet népszerűsége negatív rekordokat dönt – a legfrissebb felmérés szerint a politikusok listáján csak a 12. áll -, ő helyenként még Merkelnél is népszerűbb. Abban bízik, hogy ha a két párt szűk vezetőségénél szélesebb kör dönt az ügyben, akkor az az ő sikerét hozza. Azzal érvel, hogy választást csak aktívan kampányoló párttagokkal és aktivistákkal nyerhetik meg, akik készek keményen dolgozni a győzelem érdekében, amihez persze az kell, hogy úgy véljék, a CDU/CSU nyerhet szeptember végén.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szavazás olyan szoros lehet, amilyenre 1998-ban volt utoljára példa, amikor Helmut Kohl 16 éves kormányzása után Gerhard Schröder, az SPD jelöltje vette át a kancellári posztot. Merkel mögött is 16 év áll Németország élén. A Zöldek immáron csak négy százalékpontnyi hátrányban vannak a CDU/CSU-val szemben, és várhatóan április 19-én hozzák nyilvánosságra kancellárjelöltjüket, aki a társelnökök valamelyike, vagy Annalena Baerbock, vagy Robert Habeck lesz.