Ma Németország közel 62 millió választásra jogosult polgára szavazhatott a parlamenti alsóház, a Bundestag új összetételéről - jelentette az MTI. A szavazóhelyiségek reggel nyolctól este hatig tartottak nyitva. A német parlamenti választásokon egyéni képviselőjelöltekre és pártokra szavaztak, majd a Bundestag választja meg a kancellárt. Németország háború utáni történelmében először döntöttek közvetve arról, hogy nő, vagy férfi legyen a kormányfő. Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár kihívója Angela Merkel, a konzervatív pártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje. A választásokon a Bundestag 598 képviselői helyéért 3648 egyéni jelölt és 25 párt indult. A becslések szerint a Merkel vezette konzervatívok kis különbséggel győztek a vasárnapi alsóházi választásokon Németországban. A késő esti adatok szerint a voksok 35 százalékát vitték el, szemben a szociáldemokraták 34,2 százalékával. Az adatok feldolgozása során még az is megtörténhet, hogy megfordul a sorrend. (A korábbi közvélemény-kutatások a konzervatív uniópártok számára - CDU/CSU - 41-43 százalékot jeleztek előre, a szocdemeknek pedig 32-34 százalékot jósoltak.) A konzervatívok előnye tehát nem elég ahhoz, hogy a korábbi elképzelések szerint a 10 százalék körüli eredményt elért szabad demokratákkal (FDP) közösen alakítsanak kormányt. Az FDP mellett jól szerepelt az új baloldali párt, illetve a zöldek - több mint 8 százalékos eredménnyel - bár utóbbi politikai tömörülés a Magyar Rádió berlini tudósítója szerint kismértékben veszített népszerűségéből. Fontos ugyanakkor, hogy a három kisebb párt a szavazók közel harmadát tudta megszólítani. A fenti számokból elemzők szerint kézenfekvő megoldás lehet a nagykoalíció, bár a jelenlegi kancellár ezzel ellentétesen nyilatkozott. Az MTI beszámolója szerint Gerhard Schröder német kancellár kizárta vasárnap esti nyilatkozatában a tárgyalásokat egy Angela Merkel konzervatív kancellárjelölt vezette, a szociáldemokraták (SPD) és a konzervatív uniópártok (CDU/CSU) alkotta nagykoalíció létrehozásáról. "Merkel asszony nem érhet el koalíciót az SPD-vel, ha ragaszkodik ahhoz, hogy ő legyen a kancellár" - jelentette ki Gerhard Schröder egy televíziós beszélgetés során. Schröder szerint Merkel elveszítette a választásokat. A jelenlegi kancellár bejelentette: kancellár kíván maradni.Angela Merkel, a konzervatívok kancellárjelöltje azt mondta, hogy a CDU/CSU vállalja a kormányalakítási megbízatást, a legnagyobb erő a CDU/CSU lett, a szociáldemokrata-zöld koalíciót leváltották. A közrádió tudósítója úgy véli, mindezek ellenére nem lehet kizárni a nagykoalíció lehetőségét. További variációs lehetőség, hogy a zöldek "egybekelnek" a kereszténydemokratákkal és a szabaddemokratákkal. Arra is van sansz, hogy a szabaddemokraták a szocdem-zöld koalíciót erősítik majd. Ami a jelek szerint kizárható, hogy az új baloldali párttal bárki is szövetséget kössön a közös kormányzásra. Az adatsor nem tartalmazza a népes drezdai 160-as választókerület eredményeit, mivel ott a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) egyéni képviselőjelöltjének halála miatt csak október 2-án lesz voksolás. A részvételi arány országosan 79,1 százalékos volt, azaz nagyjából megegyezett a három évvel ezelőttivel. A drezdai "csúszás" miatt végeredmény csak a jövő hónapban lesz. Az eredeti menetrend szerint Németországban csak 2006 őszén lettek volna választások. Schröder és Franz Müntefering, az SPD elnöke május 22-én vetette fel, hogy a kormányzó szociáldemokraták és környezetvédők reformpolitikájának megerősítésére előre hozott választásokra lenne szükség. A Figyelő összeállítása szerint a CDU/CSU/FDP külpolitikáját az Amerikához való közeledés jellemezné, Törökországnak pedig EU-tagság helyett "különleges kapcsolatot" ajánlanának. Ezzel szemben az SPD/zöldek koalíciója Irak miatt távolodna Amerikától, támogatná a török EU-tagságot. A konzervatívok átfogó szociális reformprogramot ígérnek, csökkentenék a személyi jövedelemadót, a gyermektámogatást automatikus juttatás helyett adókedvezménnyel oldanák meg, a bérköltséget az egyéni hozzájárulás csökkentésével tennék versenyképesebbé, leépítenék a bürokráciát. A szociáldemokraták és a zöldek ezzel szemben védenék a szociális piacgazdaság modelljét, mérsékelték a munkanélküli segélyt, ám a munkaközvetítést és a vállalkozáskezdést támogatnák. Visszafognák továbbá az egészségügyi támogatásokat, a nyugdíjakat, de csökkentenék a társasági adót is. Bevezetnék ugyanakkor a vagyonadót, valamint lazítanák a munkajogi szabályozást.