Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagy öröm, hogy Lengyelországban, Varsóban fogadhatta Novák Katalin “köztársasági elnök asszonyt röviddel a beiktatása után”, “Áder Jánossal jó barátságban van, amióta elnök”. Az pedig, hogy Novák Katalin első külföldi útja Lengyelországba, Varsóba vezetett, “különösen örömteli”. Ez azt jelenti, “hogy a lengyel-magyar barátság továbbra is tartós marad, a köztársasági elnök asszony részéről megvan ez a szándék” - mondta Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban a Belvedere-palotában tett sajtónyilatkozatában, azt követően, hogy Novák Katalin köztársasági elnökkel megbeszélést folytatott, és aztán közösen sajtónyilatkozatot tettek.

Novák Katalin már szombaton a Kossuth térről, a beiktatási ünnepségéről üzent Duda elnöknek, azt mondta: “Elnök úr, kedves Andrzej, örülök, hogy barátokhoz illő módon tudunk beszélni egymással”. Emellett Novák Katalin 10 pontot is meghirdetett a Kossuth téren, határozottan elítélte a putyini agressziót, de követelte a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését is - olvasható a portálon.

Most, Novák Katalin mellett állva Andrzej Duda kijelentette: hasonló nézeteket és értékeket vallanak Novák Katalinnal és “a hazáért való szolgálatot is hasonlóan szeretnék végezni”. Ami az alapvető értékeket illeti, nem hiszem, hogy bármilyen nézeteltérés is lenne köztünk ‒ jelentette ki a lengyel elnök, hozzátéve: nagy valószínűséggel országaikban hasonló politikát folytatnak, hasonló hangnemet képviselnek, “ezért könnyű a köztársasági elnök asszonnyal beszélni”. A találkozó ezért hosszabbra is nyúlt - jegyezte meg a lengyel elnök.

A találkozót a napi politikai események megvitatásának szentelték, “nehéz fajsúlyú” kérdésekről beszéltek, arról, “hogy Oroszország agresszívan lerohanta Ukrajnát”.

Andrzej Duda azt mondta: a találkozón világossá vált a számára, hogy Lengyelország helyzete egyszerűbb, mint Magyarországé. “Magyarország és Oroszország viszonya és kapcsolatrendszere sokkal összetettebb, jobban össze van fonódva gazdasági szempontból” - jelentette ki, Lengyelország a diverzifikációs folyamatokat lényegesen korábban elkezdte a kőolaj, a földgáz és az elektromos energia területén. Duda megemlítette, hogy Lech Kaczynski elnök kezdeményezésére indult el a gázkikötő építése, és amikor az egyesült jobboldal hatalomra került, azonnal döntést hozott arról, hogy norvég gázt hoznak be Lengyelországba. Ennek “a kemény kihatását” pont most észlelheti mindenki, amikor Oroszország az egyik napról a másikra elzárta a csővezetéket, de alternatív forrásokból megoldották a helyzetet ‒ mondta a lengyel elnök.

“Sajnos Magyarországnak nincs ilyen kényelmes, komfortos helyzete, hiszen nem tudták diverzifikálni az energiabeszerzést” - jegyezte meg.

A lengyel elnök azt mondta, beszéltek Novák Katalinnal az EU-s szankciócsomagról is, ami az olajembargót is célozza. “Az elnök asszony megértést tanúsított“ - jelentette ki a lengyel elnök.

Az EU-pénzcsap megnyitása a két ország közös ügye

“Senkinek ne legyen kétsége, hogy az orosz agressziót meg kell állítani. Mindenáron meg kell szakítani, de a lehetőségekhez mérten békés eszközökkel. Ilyen eszköz az Oroszország elleni szankció” ‒ mondta Duda. Annak a reményének is hangot adott, hogy sikerül a magyar vezetéssel tárgyalásokat folytatni és olyan formába önteni a hatodik szankcióit, hogy az elfogadható legyen minden EU-tagország, mindenki számára.

Viszont mint mondta, arra is oda kell figyelni, hogy Magyarország számára nagyon nehéz lesz a diverzifikációt végrehajtani, ami rengeteg pénzbe kerül, „erre lehetne használni az uniós pénzeket, amiket sajnos nemcsak Magyarországgal szemben, hanem Lengyelországgal szemben is visszatartanak” ‒ jelentette ki. Nyíltan meg kell mondani, hogy Magyarország energetikai biztonsága egyben az egész unió energetikai biztonsága is ‒ fogalmazott Andrzej Duda hozzátéve a sajtónyilatkozatában.

A lengyel elnök bejelentette: felhívást intéz az Európai Bizottság felé, hogy bírálja felül a politikáját. A humanitárius segítségnyújtás kapcsán azt mondta: Lengyelországban jelenleg kétmillió ukrán él, az országon hárommillióan utaztak keresztül. Magyarországon pedig közel 700 ezer az ukrán menekült. Egyik ország sem kap azonban anyagi eszközöket arra, hogy a menekültekkel szembeni kellő politikát folytassák. Sőt, mint mondta, az a véleménye, hogy “ez a típusú politika eleve aláássa az unió hitelességét”.