Nem hazudtolta meg becenevét (Mr. Végzet) Nouriel Roubini amerikai sztárközgazdász legfrissebb jóslatával. A keserű prognózisairól ismert szakember - aki azzal szerzett nevet magának, hogy megjósolta a pénzügyi válságot - lassan mozgó vasúti roncshoz hasonlította Európát a CNBC-nek adott nyilatkozatában, és úgy véli, Görögország a jövő évig elhagyja az eurózónát. Roubini tavaly azt mondta, hogy a világgazdaság 2013-ban óriási viharba kerül, most a közös európai valutát használó országok közösségének szétesését várja, ami azt jelenti, hogy a következő néhány évben két-három eurózónatag kilép az övezetből.

Európa örülhet, ha a következő tíz évet megússza olyan stagnálással, amilyet Japán tapasztalt meg az elmúlt évtizedekben. Az öreg kontinens sorsa ugyan aggasztja Roubinit, de emiatt nem változtat befektetési stratégiáján: vagyona 70 százalékát a világ minden pontján vásárolt értékpapírokba fektette - ezen belül fele részben amerikai tőzsdemutatók alakulásához között befektetési eszközöket vett -, 30 százalékát készpénzben tartja. A szakember nem várja az amerikai részvények zuhanását idén, szerinte az USA GDP-je két százalékkal - vagy kevesebbel - emelkedhet 2012-ben annak ellenére, hogy áprilisban lassult a foglalkoztatás bővülése.

Mehetnek, ha akarnak

A görög választások nyomán ismét napirendre került Görögország kilépése az eurózónából - foglalja össze a minden irányból érkező jelzéseket a Forbes. Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja a Handelsblatt német gazdasági lapnak nyilatkozva kijelentette: csak az EU/IMF-segélycsomag feltételeinek betartásával maradhat az ország az eurózóna tagja. Paul Taylor, a Fitch Ratings hitelminősítő elnök-vezérigazgatója arról beszélt a Der Spiegelnek, hogy a görögök távozása nem jelentené a közös európai deviza végét.

John Taylor, az FX Concepts hedge fund elnök-vezérigazgatója nagyon valószínűnek tartja, hogy Görögország már a nyáron távozik az övezetből. "A piaci szereplők úgy érzik, hogy a kilépés nem is jár olyan súlyos következményekkel" - teszi hozzá. A Citigroup már a választások után közzétette jóslatát, miszerint 75 százalék annak az esélye, hogy 2013 végéig véget ér a görögök eurózóna-tagsága, a londoni Capital Economics a június közepére várt újabb választás utáni helyzetre két forgatókönyvet készít: a bennmaradásét és az idei távozását.

Most ki zsarol kit?

Az ECB és a Fitch vezetői Alekszisz Ciprasznak címezték nyilatkozataikat. A radikális baloldali irányzatokból alakult Sziriza pártot vezető politikus - aki ma éppen a kormányalakítással bíbelődik -, leszögezte, hogy az európai vezetőknek be kell fejezniük hazája zsarolását. A válság nem korlátozódik Görögországra, vagy találnak egy közös, fenntartható európai megoldást az államadósságok csökkentésére, vagy együtt buknak el. Úgy tűnik, az EU-ECB-IMF trió egyelőre nem ijedt meg a fenyegetéstől: a mai bejelentés szerint a trojka elhalasztotta májusra tervezett görögországi ellenőrzőútját.

Ciprasz szerint tehát a görög kilépés kivégezné az eurót, a Fitch első embere azonban nem ért ezzel egyet. Németország alapvető érdeke a közös európai deviza megmentése, mert ennek segítségével tudja olcsóbban értékesíteni termékeit. A márka, ha visszahoznák, igen erős lenne, ami keresztbe tenne a német gazdaságot hajtó exportnak. A közös deviza segíti a németeket abban is, hogy simán eladják a termékeiket olyan szorult helyzetben lévő országokban is, mint Görögország. Taylor szerint a görögök vagy bármely más eurózónatag kilépése nem gyengítené, hanem erősítené az eurót.

Van hova bukniuk a görögöknek is

Az UBS elemzői nem értenek egyet azzal, hogy Görögország kilépése az euróövezetből vasárnapi teadélután lenne. Egyesek szerint a drachma visszahozatala jó lenne, hiszen leértékelődne az euróval szemben, ami a turisták nagy örömére olcsóvá tenné Görögországot és végre véget vetne a bérek csökkenésének. Akik így gondolkodnak, azok nem veszik figyelembe, hogy a bankrendszer összeomlana, csődhullám indulna el a vállalatok körében és a görög exportcikkek olcsóságát nem nyelnék le az importőrök, hanem valamilyen módon megadóztatnák a görög importot.

A külkereskedelmi forgalom a megdráguló behozatal és az ezt nem kompenzáló kivitel miatt a felére esne az UBS szerint. Az argentin válság megmutatta, hogy mi várna a görögökre: a megugró munkanélküliség miatt nincstelenek lepnék el a városok utcáit. Az összeomlásnak súlyos - de nem a görögökre mért csapással összemérhető - hatása lenne Európa többi országában is. Egyes bankok bedőlhetnek és az erősödő euró miatt romolna az európai export versenyképessége.

QP | Quality Placement