"Nem sértették meg a nemzetközi egyezményeket" – mondta Robert Spano, az EJEB elnöke az ítélet csütörtöki felolvasásakor, amelyben kihirdették, hogy Lettország nem köteles nyugdíjat fizetni olyan külföldi állampolgároknak, akiket egy megszálló hatalom, ez esetben a Szovjetunió telepített az országába, de azok nem vették fel a helyi állampolgárságot.

Ez annak az ügynek a lezárása, amelyben öt nyugdíjas, Jurijs Savickis, Genadijs Nesterovs, Vladimirs Podoļako, Asija Sivicka és Marzija Vagapova alkotta csoport panaszt nyújtott be. A 74 és 83 év közötti csoport tagjai jelenleg Lettországban élnek, de a Szovjetunió különböző részein születtek. Miután a bíróság egy korábbi ügyben megállapította, hogy egy Kazahsztánban született, de gyermekkorában Lettországba költözött nő nagyobb nyugdíjra jogosult, a csoport 2009-ben kérelmezte, hogy állami nyugdíjukat emeljék meg. 

Lettország legfelsőbb bírósága, a lett Alkotmánybíróság ellenük döntött, mondván, hogy az országnak nincs felelőssége egy megszálló állam pénzügyi kötelezettségeiért. A Szovjetunió 1940-ben erőszakkal bekebelezte a balti országot, és megszállta az országot, amíg Lettország 1991-ben ki nem nyilvánította függetlenségét. Amikor az ország 1996-ban létrehozta a társadalombiztosítási rendszert, az állam nyugdíjkötelezettségét a Lettországban eltöltött évek alapján számította ki. Az ország állampolgárai mind beszámíthatták a Szovjetunió más területein eltöltött munkaéveket, de a nem állampolgárok nem. Az öt munkavállaló azt kifogásolta a strasbourgi székhelyű bíróságon, hogy ez a különbségtétel diszkriminatív – írja a Courthousenews.com.

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Lettország nem köteles egy megszálló állam által létrehozott nyugdíjjárulékot fizetni. "Lettország függetlenségének helyreállításakor nem volt köteles átvállalni a Szovjetunió kötelezettségeit" - írta a 17 bíróból álló strasbourgi testület. 

Magyarország is kötött egy hasonló nyugdíjegyezményt

Még 1962 decemberében írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió azt a szociálpolitikai egyezményt, mely szerint 1963 után, amennyiben a szovjet állampolgárok állandóan, életvitelszerűen átköltöznek Magyarországra és hazájukban lemondanak a nyugdíjukról, akkor a magyar jogszabályok szerint számolják ki a nyugdíjukat és a hazai ellátórendszert használhatják. A Szovjetunió hiába szűnt meg 1991-ben, az ukrán és orosz emberek a mai napig élhetnek a rendszerrel.

Sokat kritizálják ezt a szabályozást, amelyet többen visszaélésszerűen használtak. Ukrajnában egy időben az alacsony, néhány tízezer forintos ukrán juttatások helyett hamis jövedelemigazolásokat vásároltak sokan, hogy a gyár- vagy tsz-vezetői bérekről szóló dokumentumokkal Magyarországon szerezzenek magasabb juttatásokat. A papírok megszerzése után bejelentkeznek egy magyarországi címre.

A helyiek szerint sokszor egyáltalán nem beszélnek magyarul, azt sem tudják, hogy hol vannak, és csak akkor tartózkodnak azokban az ingatlanokban, ahova a lakcímkártyájuk szól, amikor hozzák a nyugdíjukat.