Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Ha a programot sikerül áttolni a parlamenten, akkor a 2010-es deficitcélt a korábban elfogadott 8,3 százalékról hét százalékra vihetik le. Az intézkedéseket - Madridhoz és Athénhoz hasonlóan - Lisszabon is nemzetközi nyomásra dolgozta ki, az eurózóna tagállamai ugyanis ezt várják el a hét végén elfogadott 750 milliárd eurós támogatási mechanizmus működtetésének feltételeként.

A csomag bevételi oldalán egy százalékpontos áfaemelés, a személyi jövedelemadó kulcsának 1,5 százalékpontos növelése, továbbá egy válságadónak nevezett vállalati adókiegészítés szerepel, amelyen belül például 2,5 százalékkal, 27,5 százalékra megy fel a nyereségadó.

A kiadáscsökkentések gerincét a helyhatóságok állami támogatásainak 100 millió eurós nagyságrendű visszavágása adja. Sócrates abban bízik, hogy a márciusban az EU 1,3 százalékos átlagánál sokkal gyorsabban, 7,2 százalékkal növekedő ipari termelés, illetve az első negyedévben egy százalékkal bővülő GDP mérsékli a rendkívüli intézkedések terheit, ám a jegybank szerint a jó adatok egyszeri hatásoknak köszönhetők, ezért aligha ismétlődnek meg a következő negyedévekben.

A szakszervezetek ingerülten reagáltak a megszorításokra, mondván: óriási gondokat fognak okozni rengeteg családnak, sőt sok embert a szegénységbe taszíthatnak. A kisebbségi szocialista kormány a csomag parlamenti támogatásának megszerzése érdekében egyeztetést kezdett a szociáldemokratákkal, a legnagyobb ellenzéki párttal.

Nyugdíjasok ezrei tüntetnek immár két napja Románia-szerte a tervezett nyugdíjcsökkentés ellen. A kétségbeesett idős emberek a fővárosban az államelnöki hivatalt védő kordonokat áttörve igyekeztek bejutni a cotroceni palotába, a megyeszékhelyeken pedig a prefektúrákat ostromolták, az államfő és a kormány távozását követelve. Szerdától ezer ember áll sztrájkőrségben a kormányhivatal előtt, a május 19-ére tervezett nagygyűlésre pedig 40 ezer tüntetőt várnak. A tanügyi szakszervezetek tegnap döntöttek arról, május 31-étől általános sztrájkba lépnek.

A kormány megszorító csomagja időközben egyre nagyobbra duzzad: Sebastian Vladescu pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy 16 százalékra emelnék a kamatadót - a egy éven belül realizált befektetések hozama után jelenleg is 16 százalékos adót kell fizetni, az egy évnél hosszabbak haszna azonban mindössze egy százalékkal adózik

Vladescu emellett azt is felvetette, hogy a 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés vonatkozzon a többségben állami tulajdonú vállalatok alkalmazottaira is, vessenek ki különadót a több ingatlannal rendelkező magánszemélyekre és úgynevezett luxusadót a vagyonosokra, csökkentsék a gyermekgondozási segélyeket és a mezőgazdasági támogatásokat.

Petru Dandea, a Cartel Alfa érdekképviselet alelnöke a bukaresti Mediafaxnak hírügynökségnek elmondta: tiltakozó akciójukat addig folytatják, míg el nem érik, hogy a közalkalmazotti béreket az eredetileg tervezett 25 százalék helyett csak 10 százalékkal csökkentsék, a nyugdíjakat pedig egyáltalán nem. A kieső összeget egyebek mellett a béren kívüli juttatások megvonásából pótolnák.

Traian Basescu államfő a szakszervezeti nyomásnak engedve belement abba, hogy a ma ülésező gazdasági és társadalmi tanács véleményezze az IMF-nek szánt szándéknyilatkozatot, és az csak ezt követően kerüljön a parlament elé. Basescu kijelentette: az IMF küldöttségét bármikor vissza lehet hívni, a feltételeket újra lehet tárgyalni.