A kormány az év eleji 5 és a júliusi 3,9 százalékos nyugdíjemelés után az ismert és a várható inflációs adatok tükrében 4,5 százalékos novemberi kiegészítést látott indokoltnak, ám számos jel utal arra, hogy az így kapott 14 százalékos éves nyugdíjemelés kevés lesz a kormányzati cél teljesüléséhez, a nyugdíjak értékének megőrzéséhez - írja az Mfor.

Ehhez ugyanis az kellene, hogy az emelés mértéke megegyezzen az éves átlagos infláció mértékével. A KSH múlt heti közlése szerint októberben 21,1 százalékos volt az éves infláció, míg a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index 23,6 százalékot tett ki. Ezzel az idei év első tíz hónapjára számolt ráta 12,71, valamint 13,03 százalékra jön ki a kétféle infláció.

A hírportál modellszámításai alapján annak záloga, hogy a 14 százalékos nyugdíjemelés biztosítsa az ellátások értékállóságát, novemberben a mostani 23,6 százalékról 20 százalékra, majd decemberben 18 százalékra kellene mérséklődnie a pénzromlás tempójának. Akkor jönne ki az év egészét nézve 14,025 százalékos infláció.

Nagy veszteség

Ha elfogadjuk, hogy az éves infláció az év utolsó hónapjában 25 százalékig is felmehet, és a nyugdíjasok inflációs kosra decemberben 27 százalék körül alakulhat, akkor a legrosszabb, ám mégis a legvalószínűbb forgatókönyv alapján novemberre 25, decemberre pedig 26,5 százalékos áremelkedési ütemet feltételeztünk.

Ezekkel együtt az éves átlagos infláció 15,15 százalékos is lehet, szemben a nyugdíjak 14 százalékos növekedésével. Ebben az esetben azok a nyugdíjasok, akik átlagos nyugdíjat kapnak, havi szinten majdnem 2000 forintot veszítenek, ami éves szinten a 22 ezer forintot is meghaladja.