Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A globális gazdasági kilátások jelentősen javultak az elmúlt hónapokban, köszönhetően a vakcinák megjelenésének, néhány ország újabb költségvetési ösztönzésének és annak, hogy a jelek szerint a gazdaságok a járvány visszaszorítására hozott intézkedésekkel jobban meg tudnak bírkózni - állapítja meg az OECD legfrissebb gazdasági előrejelzésében.

Jobb kilátások

A globális gazdaság idén várhatóan 5,6 százalékkal fog növekedni, ami az OECD decemberi előrjelzéséhez képest 1,4 százalékpontos javítást jelent a tavalyi 3,4 százalékos visszaesést követően. Jövőre a gazdaság bővülése 4 százalékra mérséklődhet, ami a decemberi prognózishoz képest 0,3 százalékponttal jelent gyorsabb ütemet. Az OECD szerint a járvány előtti szintet a globális gazdaság 2021 közepére érheti el. A globális gazdasági kilátások javulása ellenére azonban a kibocsátás és a jövedelmi szintek sok országban a járvány előtt várt szintek alatt maradnak még 2022 végén is.

Az OECD szerint az USA-ban bejelentett jelentős gazdaságösztönző csomag a felgyorsított oltással az USA gazdaságát ebben az évben a decemberben előrejelzetthez képest több mint 3 százalékkal gyorsíthatja, azaz idén az amerikai gazdság 6,5 százalékkal bővülhet a tavalyi 3,5 százalékos visszaesés után. Az OECD szerint ennek az USA fő kereskedelmi partnereire is kedvező hatása lehet. Jövőre is 0,5 százalékponttal lehet magasabb a GDP-növekedés a decemberben vártnál, ami 4 százalékos bővülést jelentene.

Kínában a tavalyi 2,3 százalékos növkedést idén 7,8, jövőre 4,9 százalékos bővülés követheti. Az ország idei növekedési adatán az OECD 0,2 százalékpontot rontott a tavaly decemberi prognózishoz képest, míg a jövő évit változatlanul hagyta.

Forrás: OECD

Az euróövezetben is javított a növekedési prognózisán a nemzetközi szervezet. E szerint a tavalyi 6,8 százalékos zsugorodást követően idén 3,9 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága, ami 0,3 százalékponttal magasabb érték, mint azt decemberben várták. Jövőre az eurózóna növekedése 3,8 százalék lehet, ami szintén gyorsabb ütemet takar a tavaly deceberben jósolthoz képest.

A német gazdaság az OECD szerint szintén jobban teljesíthet idén a decemberi előrejelzéshez képest: idén 3, jövőre 3,7 százalékkal nőhet a német GDP. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a decemberi prognózishoz képest kissé lassabb lehet az idei növekedés. A francia GDP a tavalyi 8,2 százalékos zuhanás után idén 5,9 százalékkal emelkedhet, ami 0,1 százalékponttal marad el a decemberben várttól, viszont jövőre 0,5 százalékponttal gyorsabb, 3,8 százalékos lehet a növekedés. Olaszországban a gazdaság a tavalyi 8,9 százalékos esést követően indén 0,2 százalékponttal bővülhet lassabban, ami 4,1 százalékos ütemet takar. Ezt jövőre a decemberben várthoz képest 0,8 százalékponttal követheti gyorsabb növekedés, ami 4 százalékos GDP-bővülést jelentene.

Nagy különbségek

Ugyanakkor az országok és ágazatok között egyre nagyobb különbségek rajzolódnak ki - mutat rá az OECD elemzése. A szigorú járványügyi intézkedések rövid távon visszafogják néhány ország növekedését és a szolgáltatási szektort, míg máshol (elsősorban az ázsiai-csendes-óceáni országokban) a hatékony közegészségügyi intézkedések, a gyorsabb oltás és az erős gazdaságpolitikai támogatás fejti ki pozitív hatását.

Az OECD ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős kockázatok maradtak. Az oltások gyorsabb előrehaladása minden országban gyorsabb nyitást, a bizalom erősödését és a fogyasztás erősödését hozná. Ezzel szemben a lakosság átoltásának lassú folyamata, az oltásokkal ellenállóbb új vírusvariánsok megjelenése gyengébb fellendülést, nagyobb munkanélküliséget és több csődöt eredményezhet.

A nyersanyagpiacon is árnyomás alakult ki a kereslet hirtelen megugrása és a kínlat átmeneti zavarai miatt, de mindezzel együtt a globális tartalékkapacitások visszatartó ereje miatt az infláció alacsonyan marad.

Hitelek helyett támogatások

Az OECD hangsúlyozza, hogy a költségvetési támogatásoknak a gazdaság állapotához és a lakosság oltásának üteméhez kell igazodniuk, az új intézkedéseket pedig azonnal és teljes körüen kell végrehajtani, amennyiben szükségesek. A túl korai költségvetési szigorításokat el kell kerülni.

A jelenlegi alkalmazkodó monetáris politikát fenn kell tartani annak érdekében, hogy az inflációt továbbra is kordában lehessen tartani, ahol pedig szükséges a pénzügyi stabilitás fenntartásához, ott makroprudenciális eszközöket kell alkalmazni.

Az OECD szerint a háztartások és a vállalatok jövedelemtámogatásának fenntartása továbbra is indokolt, amíg a vakcináció lehetővé nem teszi a személyes kontaktusokkal járó tevékenységekre vonatkozó szigorítások jelentős enyhítését. Ugyanakkor az OECD szerint ezeket át kell kalibrálni, hogy az embereket és vállalatokat vissza nem térítendő támogatásokkal és eszközökkel segítsék a hitelek helyett.

Az OECD úgy látja, fokozott strukturális reformokra minden országban szükség van a lehetőségek kibővítése, a gazdaság élénkítése és egy erős, fenntartható és befogadó fellendülés megteremtése érdekében. Ugyanakkor az intézkedések nemzetközi összehangolása is szükséges, hogy a nemzeti politikai intézkedések előnyeit növelni lehessen és a járványt vissza lehessen szorítani, illetve hogy fokozni lehessen a gazdaságok ellenállóképességét és a befogadó helyreállást biztosítani lehessen.