Megjelent az Európai Unió Csaláselleni Hivatalának friss jelentése az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekről a 2017-2021 közötti időszakot tekintve. A vizsgált periódus az előző hétéves EU-s költségvetés második felére vonatkozott, mivel az OLAF kapacitásai végesek, viszonylag kevés magyar ügyet ellenőriztek, Magyarország esetében csak 2021-ben 9 esetet esetet vizsgáltak, ebből 5-nél tettek ajánlást a nyomozóhatóságoknak.

A négyéves időszakban 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására, ezek közül 67 százalékban nem tettek semmilyen lépéseket, összesen 6 ügyet vizsgáltak ki, amelyből kettőt vádemelés nélkül zártak le, négy esetben viszont bírósági ügy lett az OLAF ajánlásai alapján.

A saját források esetében is sok szabálytalanságot tártak fel. Az illetékek, vámok, díjak, kiegészítő vagy kompenzációs összegek, kiegészítő összegek vagy tényezők, a közös vámtarifa szerinti vámok és egyéb olyan vámok, amelyeket a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében az unió intézményei által megszabott tételek esetében 184 ügyet tartottak problémásnak, amelyek ezen források 2,1 százalékát érintették. Tíz ügyet vizsgált maga az OLAF, ebből azt állapították meg, hogy 21,59 százaléknyi korrekció szükséges az uniós intézmények felé. Ennek oka, hogy a vámbevételeknél sok cég trükközik, ahogy az áfavisszaélések aránya is magas.

A Kuciak-ügy is terítékre került Szlovákiában

A magyarnál rosszabb mutatóval csak Szlovákia bír, itt 42,79 százalék lehet a trükközés mértéke. Viszont a szlovák hatóságok 39 eljárást zártak le. Ugyanakkor ebben benne vannak a Jan Kuciak újságíró gyilkossága miatt az ország politikai elitjét és a szervezett bűnözést érintő vizsgálatok is, amelyek miatt komoly eljárások indultak. A harmadik helyen a görögök vannak a tradicionális saját források szabálytalan felhasználását tekintve: 16,96 százalékos korrekciót javasol az OLAF. Az uniós átlag viszont jóval alacsonyabb, mint a három dobogósnál: 1,4 százalék.

Akadt némi probléma az agrárpénztekkel is

A strukturális alapokra vonatkozó (kohéziós és agrártámogatási területeken lévő) uniós források felhasználásánál a magyar hatóságok 1993 problémás ügyet tártak fel, amire 1,26 százaléknyi bírságot számoltak ki a felhasznált pénzek arányában. Az OLAF 2017-2021 között 26 esetet vizsgált, ezeknél csak 0,69 százaléknyi visszatérítést javasoltak. Itt is dobogós Magyarország a legproblémásabbak listáján: Olaszországban 0,96, Bulgáriában 0,93 százaléknál javasolt korrekciót az EU, miközben a 27 tagállamnál az átlag 0,25 százalék volt.

Az OLAF vizsgálati teljesítménye 2021-ben erős volt: több mint 5300 magán- és közszférából érkező bejelentést és információt vizsgáltak, ezekből 1100 esetet tartottak problémásnak, de csak 234 új vizsgálati ügyet indítottak. Összesen 212 eljárást zártak le az év során, ami alapján az OLAF 294 pénzügyi, bírósági, fegyelmi és közigazgatási ajánlást fogalmazott meg az illetékes hatóságoknak uniós és nemzeti szinten. 

Az uniós és tagállami pénzeszközök visszatérítésére összesen 527,4 millió eurónyi (206,23 milliárd forint) értékben tettek javaslatot.

Bedolgoznak az újonnan felállt Európai Ügyészségnek

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója azt mondta, hogy 2021 fontos év volt az OLAF számára azért is, mivel “nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy részletes információk kidolgozásával támogassuk az Európai Ügyészség (EPPO) munkáját. Ez a felderítési tevékenység fontos az Európai Ügyészségnek, amely az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indított eljárást. Mindezek rendkívüli mértékben lefoglalták az OLAF személyzetét” – idézi a nyilatkozatát az Euronews.

Az Európai Ügyészséghez Magyarország nem csatlakozott, viszont a testület vezetője, a Laura Codruta Kövesi viszont megdicsérte a múlt héten a magyar hatóságokat, mondván, hogy míg legtöbb csatlakozott tagállam sem elég együttműködő, addig a hazai szereplők rendszeresen reagálnak a megkeresésekre.

Fontos rögzíteni, hogy az OLAF-nak nincs sem hatósági, sem nyomozati jogköre Magyarországon, így csak ajánlásokat fogalmazhat. Leginkább támogatási programokat vizsgálnak, de az országgal kevesebb mint 5 ember foglalkozik a testületen belül, így nagyon kevés ügyre jut idejük. Viszont a vizsgált ügyek a leggyanúsabbak, tehát inkább tájékoztató jellegűek az adatok, a hazai korrupciós szintekre nehéz belőlük következtetni.

Kapcsolódó