Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy Németország szilárd álláspontja megváltozott: Berlin támogatja az Európai Unió közös kötvénykibocsátását, így eladósodását az energiaválság enyhítésére. Egyetlen kikötés van: a frissen felvett pénzt kölcsönként, nem pedig támogatásként kell folyósítani a bajba jutott tagállamoknak – tudta meg a Bloomberg.

A kancellár álláspontját ismerő személyek szerint Scholz a múlt heti prágai EU-csúcstalálkozó alkalmával jelezte, hogy nyitott a közös hitelfelvételre. Az álláspont megváltozása más vezetők kritikáját követi, miszerint Németország 200 milliárd eurós (közel 460 milliárd forintos) nemzeti támogatási terve gazdasági egyensúlytalanságokat okozhat a blokkban. Ugyanis Berlin úgy fúrta meg, hogy az uniós tagállamok közösen adósodjanak el, hogy maga hatalmas mentőcsomaggal segít a háztartásoknak a rezsikiadásaik kezelésére, valamint a vállalatoknak, hogy megbirkózzanak a megemelkedett energiaárakkal.

A közös adósságvállalás fordulatot jelent a német kormány politikájában, amely más országokkal, köztük Hollandiával együtt ellenezte az ilyen intézkedéseket. A cselekvésre való felhívások azonban egyre erősödnek, mivel egyre nagyobb aggodalomra adnak okot azok a hatalmas kiadások, amelyekre szükség lesz ahhoz, hogy az EU átvészelje az orosz gáz nélküli telet, és át tudjon állni az alternatív energiaellátásra. 

A korábban Scholz által megfúrt RePowerEU programja így is masszív lett volna: még májusban mutatta be a terveket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Akkor az volt az elképzelés, hogy 10 milliárd eurót a gázinfrastruktúrára, 2 milliárd eurót az olajra, a többit pedig a tiszta energiára való átállásra kellene fordítani az összesen 300 milliárd eurós brüsszeli terv szerint. A cél az lenne, hogy 2030-ig leváljon az államszövetség az orosz olajról és földgázról. A terv végül 200 milliárd euróra redukálódott volna, ami főként a helyreállítási alap forrásait allokálta volna újra, meg engedte volna, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi kvótákat tegyen pénzzé.

Főleg a déli államok lennének bajban

Az olasz kötvények jobban teljesítettek, a 10 éves futamidejű olasz kötvények hozamfelára Németországhoz képest – ami a régió kockázatának egyik referenciamutatója – 12 bázisponttal 2,4 százalékpont alá csökkent. Az euró csökkentette korábbi csökkenését, és 0,972 dollár körül állt meg hétfő este az árfolyam.

Az EU világjárvány idején működő SURE-programja – amely akár 100 milliárd eurós foglalkoztatási támogatást nyújt hitelek formájában – mintául szolgálhat egy új, adóssággal fedezett eszközhöz. Az esetleges új program részleteit még nem dolgozták ki, de az emberek szerint valószínűleg kisebb lenne, mint az adósságfinanszírozású, 724 milliárd eurós Covid gazdaságélénkítő helyreállítási alap (RRF), amelyet 2020-ban részben Scholz akkori pénzügyminiszter dolgozott ki, és amely vissza nem térítendő támogatások folyósítását alacsony kamatozású hitelekkel kombinálta. Ez a vészhelyzeti csomag - amelyet hamiltoni pillanatnak neveztek - első volt a blokkban, és a támogatók ragaszkodtak ahhoz, hogy ilyen programra csak egyszer kerüljön sor. 

Német alkotmányjogi oka is van a fordulatnak

Scholz pénteken Prágában szintén elkerülte, hogy konkrét választ adjon arra a kérdésre, hogy Németország támogatná-e a válság kezelése érdekében a közösen kibocsátott kötvények újabb körét. Ehelyett a világjárvány helyreállítási alapból származó, még fel nem használt kölcsönökre és támogatásokra utalt. Azt mondta a kancellár, hogy az uniós tagállamok számára ebben még mindig jelentős forrás áll rendelkezésre.

Végülis teljesülhet a német költségvetési szigorra vonatkozó kérés: vissza nem térítendő támogatások nélkül már nem kell Németország legfelsőbb bíróságának az uniós helyreállítási alap alkotmányosságáról szóló végleges döntését figyelembe venni. A német bírák 2021 áprilisában egy előzetes sürgősségi ítéletben azt mondták, hogy több potenciális kárt okozna az alapnak a teljes döntésig történő blokkolása, mint annak időközbeni engedélyezése. Arra is utaltak, hogy a tagállamoknak vészhelyzetben nyújtott támogatások finanszírozására közösen kibocsátott uniós adósságállomány összhangban lehet az alkotmánnyal, amíg az intézkedés egyszeri marad.

A másik ok, amiért Scholz óvatos volt a tervvel kapcsolatban, a bizonytalanság az új olasz kormányt illetően, amelyet valószínűleg Giorgia Meloni, az Olaszország Testvérei párt jobboldali vezetője fog vezetni. Meloni jelezte, hogy mérsékelten fog kormányozni, de jelezte, hogy Róma Covid gazdaságélénkítési terve finomhangolásra szorul. Scholz először látni akarja Róma új koalíciós megállapodását, és az európai integrációról akar tárgyalni Melonival, mielőtt elkötelezné magát további adósságfinanszírozású uniós programok mellett a források szerint.