Az olasz közegészségügyi intézet (ISS) kutatói 162 koronavírusos tünettel rendelkező beteg esetét tanulmányozták, akiket a járvány tavalyi első hulláma idején a kórház intenzív osztályán kezeltek. A vérmintákat 2020 márciusában és áprilisában vették le, majd novemberben ismételten vért vettek a betegséget túlélt paciensektől. A vizsgált esetek közül a kórban az adatok szerint huszonkilenc beteg hunyt el.

A koronavírust semlegesítő antitestek jelenléte bár idővel csökkent, az adott időszak alatt állandó volt, és nyolc hónappal a betegség diagnosztizálása után mindössze három beteg volt, akiknek az antitest-tesztje nem lett pozitív - írja az MTI-re hivatkozva a hvg.hu.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány annak a jelentőségét is hangsúlyozta, hogy a koronavírusból lábadozók vérben antitestek képződnek: azoknál, akiknél nem fejlődtek ki antitestek a fertőzés első tizenöt napja alatt, nagyobb volt a kockázata a Covid-19 súlyosabb formái kialakulásának.

A vizsgált betegek kétharmada férfi volt, a páciensek átlagéletkora pedig 63 év. A betegek mintegy 57 százalékának volt már korábbi betegsége, elsősorban magas vérnyomása (44 százalék) vagy cukorbetegsége (24 százalék).

"A korábbi tanulmányok eredményeitől eltérően, a SARS-CoV-2 nevű vírus elleni semlegesítő antitestek jelenléte a jelenlegi adatok szerint kölcsönös összefüggésben van a vírus hatékonyabb kézbentartásával és a paciensek túlélésének hosszabb időtartamával" – közölték a szerzők.

A tanulmány szerint ez történt a vizsgált esetek többségében is: a vizsgált betegek 79 százalékánál képződtek sikeresen semlegesítő antitestek az első két hét alatt a tünetek megjelenésének hatására.

QP | Quality Placement