1921. december 9-én a General Motors laboratóriumában kutatók egy teáskanál tetraetil-ólom nevű vegyületet öntöttek egy motorba annak reményében, hogy meg tudják állítani a gyenge minőségű benzin elégéséből származó motorpusztító rezgéseket, vagy ahogy nevezték: a "kopogást".

A motor szinte azonnal dorombolni kezdett

- írja Prométeusztok a laborban című könyv szerzője, Sharon Bertsch McGrayne.

Így született meg az ólmozott benzin, amelyre áttörésként tekintettek és azt gondolták, hogy ez fogja meghajtani a jövő autóit, repülőit, motorkerékpárjait. A szer el is terjedt a világban, szívbetegségeket, rákot, stroke-ot, fejlődési rendellenességeket okozva.

Getty Images

A történet hétfőn véget ért

2021. augusztus 30-án Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója bejelentette, hogy leszámoltak ezzel a mérgező örökséggel: Algéria - az utolsó, ólmozott benzint használó ország - is kivonta a forgalomból a terméket és így

1923 óta először fordul elő, hogy egy autós sem tölthet ólomtartalmú üzemanyagot az autójába a Földön.

Becslések szerint az ólmozott üzemanyagok betiltása évente több mint 1,2 millió ember életét menti meg, miközben a világgazdaságnak 2,4 billió dollárnyi egészségügyi költséget spórol meg.

Az ólomról már az ókori Rómában is tudták, hogy mérgező, ennek ellenére előszeretettel használták borédesítőként, festékadalékként, kozmetikumokban.

A 17. században az ólom a francia nemesség körében terjedt el, ugyanis ezzel könnyedén tehették el láb alól családi riválisaikat. Ekkor kapta az "örökösödési por" becenevet.

Az üzemanyagipar az 1920-as évektől kezdte használni, az ólmozott benzint Thomas Midgely találta fel, aki azzal akarta bizonyítani az anyag veszélytelenségét, hogy tetraetil-ólmot kenegetett a kezére. A tudós súlyos ólommérgezést szenvedett.

Nem sokkal azután, hogy a benzint elkezdték gyártani, az amerikai üzemekben elkezdtek meghalni az emberek: ketten Ohióban, négyen Delaware-ben, öten pedig New Jersey-ben.

Mindezek ellenére az ólmozott benzin szélsebesen kezdett el terjedni és az 1970-es évekre minden ország benzinkútjaira eljutott.

Herbert Needleman amerikai gyermekorvos 1979-es tanulmánya volt azonban az, amely az ólmozott üzemanyag elleni globális mozgalmat elindította. Az iskolás gyermekek fogainak ólomtartalmát elemezve Needleman megállapította, hogy a vegyi anyag csökkenti a gyerekek IQ-ját és viselkedési zavarokat okoz.

Az ólmozott benzint először a fejlett országok kezdték el kivonni a forgalomban, de a fejlődőkben még sokáig használták, egészen tegnapig.

Összefogás 2002-ben

Az ENSZ támogatásával tartottak egy fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozót 2002-ben, ahol környezetvédők, tudósok, kormányzati tisztviselők és üzleti vezetők egy csoportja összefogott az ólmozott üzemanyag betiltása érdekében.

Még arra is képesek voltak, hogy egy asztalhoz ültessék az olajipar képviselőit és tiszta levegőért kampányolókat - írja összefoglalójában az UNEP.

Akkoriban még 117 országban használták az ólmozott benzint, ide tartozott valamennyi szegény, afrikai ország is. Érthető módon a kampány is erre a kontinensre fókuszált. Az UNEP szakértői:

  • segítettek az országok légszennyezési szabványainak korszerűsítésében, amelyek közül sok még a gyarmati időkben született.
  • Tanulmányokkal igyekeztek megcáfolni azt a városi legendát, amely szerint az ólommentes üzemanyag károsítja a motorokat.
  • Vérvizsgálatokkal bizonyították, hogy a gyerekek szervezetében veszélyesen magas az ólom szintje.
  • Elkezdtek lobbizni a benzinimportőr országoknál, hogy ha a helyi gyártók nem hajlandók ólommentes üzemanyagot gyártani, akkor az üzemanyagot szerezzék be a globális piacról.
  • Az UNEP olajmérnökei technológia megoldásokat kínáltak az afrikai finomítóknak, hogy könnyedén át tudjanak állni az ólommentes üzemanyagok előállítására.

A munkának meglett az eredménye: 2006-ra Afrika a Szaharától délre "ólommentes lett".

A világ többi részén nem volt ilyen könnyű a munka

A Dél-afrikai siker után Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában nem ment könnyen a meggyőzés.

A partnerség például komoly ellenállásba ütközött a világ utolsó megmaradt tetraetil-ólom gyártója, az Innospec részéről, amelynek székhelye az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van.

2010-ben, amikor a tetraetil-ólom piaca egyre inkább összeomlott, a vállalat bűnösnek vallotta magát abban, hogy indonéz és iraki tisztviselőket vesztegetett meg az eladások biztosítása érdekében.

Getty Images

Az UNEP összefoglalója szerint a partnerségi találkozókon rendszeresen előkerült egy térkép, amelyen pirossal jelölték a még ólmozott üzemanyagot használó országokat és kékkel azokat, amelyek már felhagytak ezzel. Ahogy teltek az évek, a térképen egyre kevesebb volt a piros szín.

2020-ra Algéria maradt az utolsó ország, amely még használta, tavaly szeptemberben azonban bejelentették, hogy az állami olajcég leállítja a gyártását. Ezt követően fertőtlenítették a tárolókat és az elosztóhálózatot. A kormány pedig a nyáron bejelentette, hogy 99,5 évvel a feltalálása után a kutak már nem árulnak ólmozott üzemanyagot.

Csatát nyertek, de háborút nem

Bár az ólmozott benzin eltűnt, a légszennyezés még mindig 7 millió életet követel évente - hívja fel a figyelmet az UNEP. A motorokból származó szálló por asztmát, szívbetegségeket okoz. A végső cél az elektromos járművekre való végleges átállás.

Persze az sem meglepő, hogy az ólmozott üzemanyag hatásai még máig érezhetők azokban az országokban, ahol már régen betiltották

A londoni Imperial College kutatói nemrég közzétettek egy tanulmányt, amely szerint az ólmozott benzinből származó ólom máig kimutatható a levegőben. Kutatók a levegőben lévő szállópor vegyi és izotópos összetételét összehasonlították a városi talajminták és az utak pormintáinak összetételével. Kimutatták, hogy a London levegőjében lévő ólom 32-43 százaléka eredetileg az ólmozott üzemanyagokból származik.

A londoni levegő ólomszintje két százalék, ez ugyan jóval alacsonyabb, mint amikor csúcsértékeket mértek az 1980-as években, de százszor több a természetes háttérszintnél. Az Egyesült Királyságban az 1930-as évektől 1999-ig adtak ólmot a gépkocsik üzemanyagához.

Getty Images