Néhány hónappal ezelőtt az Európai Parlament képviselői meghívták Sandra Gallinát egy beszélgetésre, azt az olasz származású uniós tisztviselőt, aki a koronavírus-vakcinák beszerzéséért felel az EU apparátusában. A parlamenti képviselők kifogásolták, hogy a vásárlások átláthatatlanok, nem tudni mennyiért és milyen feltételekkel szállítják a gyógyszergyártók a termékeiket. Gallina elismerte, hogy van mit javítani az átláthatóságon - idézte a bürokratát a Financial Times.

Ugyanakkor legalább olyan ködös választ adott, mint amilyen homályosak a beszerzések, mint mondta: csak a megfelelő párbeszéd és magyarázatok adhatnak képet arról, hogyan végzik a munkájukat az ezzel foglalkozó tisztviselők. Ez szeptemberben történt, eltelt két hónap, és továbbra sem tudunk többet arról, mi szerepel azokban a szerződésekben, amelyeket az EU és az AstraZeneca, a Pfizer-BioNTech, a Sanofi-GalxoSmithKline vagy a CureVac gyógyszergyártók kötöttek egymással.

QP | Quality Placement

A titkolózás hagyománya

A gyógyszerszállításokkal kapcsolatos szerződések hagyományosan erőteljesen bizalmasak, a vállalatok ritkán adnak ezekről információkat. A koronavírus-vakcinák fejlesztésére azonban sokmilliárdos támogatásokat kaptak közpénzből, ezért civil szerveztetek és a politikusok egy része azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra, mire ment el ez a forrás A gond az, hogy az átláthatatlanság kultúrája borít leplet a gyógyszerágazat üzleteire - mondta Jamie Love, az amerikai Knowledge Ecology International (KEI) tanácsadó cég vezetője. Ha ezt a titokzatosságot feloldanánk, akkor az derülne ki, dollármilliárdos kormánytámogatások vesztették el közpénz jellegüket.

Csak nagyon kevés félhivatalos információt adtak a cégek és a kormányzati vásárlók arról mennyibe kerülnek az oltások. Az EU és gyógyszergyártók tárgyalásaihoz közelálló források szerint az AstraZeneca 3-4 dollárért adja a vakcinája egy dózisát, a Johnson & Johnson és a Sanofi-GSK páros ugyanezért 10 dollárt kér. Az amerikai Moderna előbb 50-60 dolláros árról beszélt két szúrásból álló oltása áraként, amit a Financial Timesban erről megjelent cikk után szállított le 37 dollárra. Az AstraZeneca, amely azt ígérte, hogy a járvány alatt nonprofit alapon szállít, az egyik szerződésében azt is kikötötte, hogy 2021 júliusában befejeződöttnek minősítheti a járványt.

Garancia

Gallina szeptemberi parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy az EU egy tapodtat sem fog engedni a vakcinákkal kapcsolatos egyébként elvárt céges felelősségvállalásból, azaz a termékgaranciákból. Nem fogadják el kifogásnak, hogy a fejlesztést fel kellett gyorsítani. Nem lehetünk olyan őrültek, hogy engedjünk az vásárlással kapcsolatos garanciális követelményekből - mondta az uniós tisztviselő.

Ezzel azonban nem sikerült lecsillapítania az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Kiszivárogtatott hírek szerint a felelősségvállalással kapcsolatos viták miatt halasztották el a Pfizer-BioNTech és az EU megállapodásának bejelentését. Ezt november 9-én kellett volna megtenni, amikor véglegesek lettek az oltással kapcsolatos pozitív teszteredmények, ám három napot csúsztak a felelősségvállalással kapcsolatos viták rendezéséig. A felek hivatalosan nem kommentálták ezt az információt.

Nagy titokból kisebb titok

A nagyobb átláthatósággal kapcsolatos elvárások olyan erősek, hogy Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos a napokban azt mondta, hogy az Európai Bizottság fontolgatja az információk megosztását az európai parlamenti képviselők egy váltogatott tagokból álló csoportjával. A bizottság nem hozhatja egyoldalúan nyilvánosságra a szerződéseket, ami gyengítené az alkupozícióját is.

A kormányok hajlamosak arra, hogy még jobban titkolózzanak, mint a gyógyszergyártók - mondta Kathryn Ardizzone, a KEI jogi tanácsadója. Több információ vész el szerkesztés címen az általuk közölt megállapodásokból, amelyeket a Freedom of Information Act jogszabály alapján nyilvánosságra hoznak. Az USA kormánya több mint 10 milliárd dollárral támogatta a koronavírus-gyógyszerek és -vakcinák fejlesztését, és már csak azért is többet kellene tudnia erről a nyilvánosságnak, mert a gyártók az eközben kidolgozott újításokat más termékeiknél is felhasználhatják.

Nem tuti, de olcsó

Az AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetemmel fejlesztett ki koronavírus-oltást, bejelentette, hogy készítménye a klinikai kísérletek alapján átlagosan 70 százalékos hatékonysággal véd a koronavírus-fertőzés ellen - írta a CNBC. Az átlagos jelző azért szükséges, mert többféle módon, egy vagy több szúrással adható be a szer, különböző nagyságú dózisokban. A jó hír az, hogy akik ezt a vakcinát megkapták, de nem úszták meg a betegséget, nem lettek olyan rosszul, hogy kórházi kezelésre szorultak volna.

A Pfizer-BioNTech páros és a Moderna saját oltását 95 százalékos hatékonyságúra értékelte. Az AstraZeneca vakcinája ugyanakkor eddig a legolcsóbban forgalmazható készítmény. A cég szerint hat hónapig eláll normál hűtőszekrényben és a meglévő egészségügyi rendszerben szállítható. A versenytárs oltások mínusz 40-70 Celsius-fokos hűtést, és erre képes szállítóeszközöket igényelnek. A CNBC értesülései szerint a Moderna 32-37 dollárért (10,5 ezer forint), a Pfizer-BioNTech 20 dollárért (6000 forint) adja oltása egy-egy dózisát.