Sok millió beoltott és két vakcinagyártó, az brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros, illetve az amerikai Johnson & Johnson nagyon jó hírt kapott azzal, hogy német kutatók úgy gondolják, megfejtették a két cég koronavírus-oltásának ritka mellékhatásaként keletkező vérrögök titkát – írja az International Business Times. Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa és kutatótársai nem csupán magyarázni tudják a bajt, hanem úgy vélik, a hiba kijavítható.

A ritka vérrögképződést, ami az AstraZeneca oltása után jelentkezett számos országban dokumentálták, ezen belül először az Egyesült Királyságban, ahol nagyon sok embert oltottak be ezzel a vakcinával. Ott a nyilvános, őszinte információnak köszönhetően nem ingott meg a bizalom a készítményben, ám néhány országban leállították a használatát. Később a Johnson & Johnson termékéről is kiderült, hogy ilyen mellékhatása lehet, ami késleltette az engedélyezési folyamát, pedig ebből a vakcinából csak egy szúrás kell, ami jelentősen felgyorsíthatja az oltási kampányokat.

QP | Quality Placement

A mellékhatás az úgynevezett adenovírusvektor-alapú oltásoknál jelentkezik, így a Moderna vagy a BionTech (még tesztelés alatt álló) mRNA terméke esetén nem merült fel ezt a probléma. Az adatok alapján Marschalek úgy becsli, hogy százezer beoltott estén egynél fordulhat elő vérrögképződés. Az Egyesült Királyságban 33 millió AstraZeneca-páciens esetén 309-nél jelentkezett a mellékhatás, ami 56 esetben végződött halállal, Európában 16 millióból 142 esetet jegyeztek fel. Hiába kicsi azonban ez az arány, aláássa az oltásokba vetett bizalmat.

Megírták

A kutatók egyelőre nem végleges tudományos tanulmányban, hanem egy úgynevezett preprint paperben tették közzé kutatási eredményeiket. A gond mindkét esetben az átkozott Sars-Cov-2 vírus tüskefehérjéjével van, ami bekerül az emberi szervezetbe. Ezek a vakcinák a sejtek magjába küldik a tüskefehérjét ahelyett, hogy sejtfolyadékba juttatnák azt, ahol a vírus normális esetben előállítja fehérjéit. A sejtmagban azonban megrongálódik, amely aztán olyan mutációkhoz vezet, amelyek nem képesek a sejtmembránhoz kapcsolódni, ahol az immunizáció történik.

Miután ez megtörténik, a sejtek elbújtatják a mutáns fehérjéket az emberek testében, ami azután elvezethet a vérrögképződéshez. A Pfizer és a Moderna vakcinájánál azért nem jelentkezik ez a mellékhatás, mert a tüskefehérjét a sejtek folyékony állományába küldik, nem a sejtmagba. Ha ezt tudjuk, akkor az AstraZenecának és a Johnson & Johnsonnak elég módosítani a készítménye beállításait, hogy kiküszöbölje a kockázatot.

Már csinálják

Marschalek arról számol be, hogy a Johnson & Johnson együtt dolgozik a laboratóriumával a probléma megoldásán. Megjegyzi azt is, ennek a cégnek a készítménye esetén kevesebbszer találkoztak a „végzetes” mutációval, mint az AstraZeneca oltása esetén. Ez utóbbi cég ugyanakkor nem kommentálta egyelőre a német kutatók tudományos eredményeit. A vizsgálati anyagot átadták a német kormány mellett működő Paul-Ehrlich Intézetnek, továbbá annak a tanácsadó testületnek, amely a járvánnyal és az oltási kampánnyal összefüggésben segíti a berlini vezetést. A kutatási eredményeket egyelőre más forrásból nem hitelesítették.