Az Eurobarométer először tavaly májusban készített vakcinakutatást, melyben az uniós polgárok védőoltásokhoz való hozzáállását vizsgálták. Azonban idén márciusban elkészült a második része, ami olyan témákat is érint, mint a lakosság elégedettsége a kormányok oltási stratégiája terén, vagy a vakcinákba vetett hosszútávú bizalom.

A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon vannak az egyik legtöbben azok, akik félnek a koronavírus-vakcinák szövődményeitől: a magyarok 70 százaléka szerint az oltásoknak lehetnek olyan hosszútávú mellékhatásai, amiket még nem ismerünk. Uniós szinten egyedül Portugáliában tapasztalhatók hasonló arányok, ráadásul a kutatás arra is rámutat, hogy a tagállamokban már egyre kevesebben számítanak ismeretlen szövődményekre. 

Bár az oltások mellékhatásaival számolnak, lélekben túlestek a járványon: az EU-ban Magyarországon tartanak a legkevesebben attól, hogy a jövőben elkapják a koronavírust, a válaszadók 56 százaléka már egyáltalán nem fél a fertőzés esélyétől.

Európa többsége kötelezővé tenné

Sokan nem kizárólag személyes indokból oltakoznak, hanem mert úgy látják, hogy ezzel lehet végérvényesen felszámolni a járványt és a korlátozásokat. Ezzel összhangban Európa többsége a társadalom iránti felelősségnek tekinti a vakcinák felvételét: az emberek kétharmada egyetért azzal, hogy „mindenkinek be kellene oltania magát a koronavírus ellen, mivel ez állampolgári kötelesség”. EU-s szinten a válaszadók többsége támogatná az oltások kötelezővé tételét is – 29 százalékuk teljesen, 27 százalékuk pedig inkább egyetért ezzel. 

Napi.hu
Kép: Napi.hu

A felmérés szerint az is elmondható, hogy 2021 májusához képest Európa jobban bízik az oltásokban, azonban ez nem minden tagállamban van így. Amíg például Olaszországban a válaszadók 83 százaléka szerint állampolgári kötelesség felvenni az oltást – hasonlóan Spanyolországhoz és Portugáliához –, addig más országokban ez élesen eltér: köztük a legkevesebben Bulgáriában (38 százalék), Szlovákiában (39 százalék) és Magyarországon (41 százalék) vannak azok, akik szerint a társadalom érdekében mindenkinek be kell oltania magát. 

Sokan elégedetlenek az oltáspolitikával

Az unióban államonként vegyesen értékelték az oltási stratégiát, ami a kutatás szerint az átláthatóság hiányára vezethető vissza: az emberek több mint fele egyetért azzal, hogy a vakcinákkal kapcsolatos információk terén a hatóságok nem elég transzparensek, hasonlóan a tavalyi adatokhoz. Tagállami szinten Dániában félnek a legkevésbé attól, hogy a hatóságok átláthatatlanul számolnak be az oltásokról – csak az emberek 31 százaléka aggódik emiatt –, Romániában viszont a válaszadók közel négyötöde szerint hiányos a vakcinákkal kapcsolatos tájékoztatás.

A járvány kitörése után sokan amiatt bírálták a magyar kormányt is, hogy nem osztottak meg elég információt az egyes oltóanyagokról, vagy éppen félrevezető és módszertani értelemben problémás adatokat közöltek. Magyarországon a válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy a hatóságok nem osztanak meg áttekinthető információkat az oltásokról – átláthatatlansági mércével az ötödik helyen szerepel –, szemben az 56 százalékos európai átlaggal.   

Leszerepelt az NNK, de a kormányban sem bíznak

A kutatás felmérte azt is, hogy az emberek mely információforrásokat tartják megbízhatónak, amikor a vakcinákról szeretnének tájékozódni. A februárban felvett adatokból többek között az is kiderül, hogy az EU-ban a magyarok bíznak legkevésbé az egészségügyi hatóságban (Müller Cecília-féle Nemzeti Népegészségügyi Központ, NNK), és a kormányra sem mernek támaszkodni, ha az oltásokról van szó. Európa más országaihoz hasonlóan inkább az orvosokhoz, ápolókhoz és egészségügyi szakértőkhöz szeretnek fordulni, őket tartják a hiteles forrásoknak.  

Napi.hu
Kép: Napi.hu

 

Az Eurobarometer arra is rákérdezett, hogy az emberek miként vélekednek az EU szerepéről a vakcinabeszerzésben, valamint hogy mennyire elégedettek a kormányok oltáspolitikájával.

Portugáliában és Spanyolországban a válaszadók négyötöde szerint az EU kulcsszerepet játszik abban, hogy az oltóanyagellátás biztosított legyen a tagállamok számára, ezzel legkevésbé a csehek (55 százalékban) és a magyarok (61 százalékban) értenek egyet. Magyarországon az emberek 38 százaléka ért egyet a kormány oltási stratégiájával, szemben a 49 százalékos EU-s átlaggal.