Orbán Viktor a Bledi Stratégiai Fórumon kétoldalú megbeszéléseket folytatott közép-európai miniszterelnökökkel, valamint a szlovéniai magyar közösség képviselőivel is tárgyalt - írja az MTI.

Az állami hírügynökség szerint a miniszterelnök újságíróknak a fórumról azt mondta, "érdekes civilizációs konfliktus volt maga a beszélgetés is" a fórumon, mert egy közismert "neomarxista brit laptól, a Guardiantől" jött egy újságíró, aki próbálta a nyugat-európai nyelvi készlet szerint faggatni a miniszterelnököket a valóságról, és kiderült, hogy "mi más szavakkal másképpen írjuk le és másképpen látjuk a valóságot, és ebből fakadóan másképpen látjuk a jövő kérdéseit is".

Kapcsolódó

Három fontos kérdés

Orbán Viktor szerint világossá vált, hogy a közép-európai vezetők három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés, "a migránsok is ott jönnek föl". Van egy ország, amelynek Európához és az unióhoz kellene tartoznia, ennek ellenére egy köztes állapotban van, és erről az EU tehet - szögezte le. Szerbia jönne, lehetne vele tárgyalni, mindenki tudja, hogy Szerbia fontos, de nincs meg a politikai bátorság és vezetési döntésképesség az EU-ban, hogy ezt a fontos határt átlépjék - tette hozzá. Orbán szerint Magyarországnak elementáris érdeke, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, ezért támogatja az országot minden eszközzel.

A kormányfő szerint ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért "léptek el mellőlünk", azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé.
A modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni - közölte. Hozzátette: kellene egy európai katonai erő.

Orbán Viktor szerint a harmadik fontos kérdés a versenyképesség az árutermelés szempontjából. Azért nem veszik meg az európai árukat, mert a színvonaluk már nem olyan, mint volt régen, vagy a versenytársak termékeinek a színvonala jobb, túl magas árat kérünk értük, az adók túl magasak és a bürokrácia túl nagy - sorolta. Az európai gazdaságot "áramvonalasítani" kell, hogy versenyképes legyen - tette hozzá.

A V4 és a térség sikertörténetet ígér

A miniszterelnök úgy vélte, a problémák régiek, ezeket már azonosították, de az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna. Ugyanakkor jó hír, hogy Lengyelország vezetésével - amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában - a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér. Nekik is gondot okoz a járvány, harcolni kell minden munkahelyért és beruházásért, de összességében ez a térség a nemzetközi versenyképesség szempontjából sokkal biztatóbb képet mutat, mint az EU többi része, és Magyarország Európa ezen részében van.

A kormányfő üdvözölte, hogy most Szlovéniában jobboldali, nemzeti kormány van, amely akarja az együttműködést. Közel vannak ahhoz, hogy a részleteit is kidolgozzák annak a programnak, amelynek keretében a szlovén kormány egy nagyobb összeggel támogatja a Muravidéket, a magyar kormány pedig a Rábavidéket, így a két ország vezetői személyesen is elköteleződnek a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok sorsának jobbítása mellett - magyarázta.

Orbán úgy látja, sokkal könnyebben haladnak, szimpátiára, nemzeti barátságra épülő formáját találták meg az együttműködésnek a mostani kormánnyal, amit a baloldal itt támad. Itt is kiélezett harc van, mint Magyarországon, "itt is oldalba vágják azt, aki akar valamit csinálni" - vélekedett. Összességében a miniszterelnök úgy látja, a magyar-szlovén együttműködés jobb, mint volt.

Európa bajban van

Orbán Viktor korábban, a 15. Bledi Stratégiai Fórumon a felszólalásában az MTI szerint azt mondta: Európa bajban van, mert még mindig nem sikerült meghatároznia új helyét a nemzetközi gazdaságban. Európában nehezen értjük meg, hogy - az Egyesült Államokkal és Kínával ellentétben - nem vagyunk képesek gyökeresen megváltoztatni a játékszabályokat - mutatott rá a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint ennek az az oka, hogy nincsen közös európai hadsereg és ahhoz kapcsolódó tudományos-innovatív központok, amelyek a technológiai fejlődés motorjai lehetnének. Jelenlegi helyzetünk és az abból fakadó következmények pontosítása egyelőre tisztázásra vár - tette hozzá.

A miniszterelnök moderátori kérdésre elmondta: Magyarországon valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc:

Azért küzdünk, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat a liberális nézetekkel szemben. Azért harcolunk, hogy ne csak egy, mindenki által elfogadott szemszögből vizsgálhassuk az európai intézményeket és politikát, és lehessen vitázni olyan fogalmakról, mint a család, nemzet, kulturális hagyományok, vallás és migráció

- magyarázta a kormányfő, aki azt is kiemelte, hogy a magyar demokrácia legalább olyan jó, mint a német vagy az olasz, és megfelel a demokrácia európai követelményeinek.

Záró megjegyzésében Orbán Viktor rámutatott: a szolidaritás közös sikert jelent, "de nem lehetünk sikeresek együtt, ha külön-külön nem vagyunk azok". A nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint az Európai Unió jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása, a tömb bővítése Szerbiával, illetve a versenyképes gazdaság létrehozása.

Morawiecki szerint ezért érték támadások Közép-Európát

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint azért érték Közép-Európát gyakori támadások az elmúlt időszakban, mert felemelkedőben van, és versenyképessége egyre nő. A közép-európai országoknak úgy kell egységet és szolidaritást felmutatniuk, hogy közben nem veszíthetik szem elől, hogy az Európai Unió részei - tette hozzá. Morawiecki nyomatékosította: az Európa többi részétől annyira különböző közép-európai álláspont nem jelenti azt, "hogy a többiek ellen vagyunk, de megvannak a saját problémáink, és elsősorban azokkal kell foglalkoznunk".

Janez Jansa szlovén miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök azt kifogásolták, hogy kettős mérce működik az Európai Unió nyugati része és a többiek között.

Andrej Babis cseh kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túl lassan reagál a kihívásokra, és ez a koronavírus-járvány kezelésében is megnyilvánult.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint a világ elbukott a koronavírus-járvány kezelése során, az országok nem mutattak szolidaritást, felkészületlenül érte őket a pandémia, és mindenki elsősorban a saját bőrét akarta menteni.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerint az egyik legnagyobb feladat az, hogy sikerüljön megtalálni a helyes arányt a nemzeti és az európai válasz között, mire elkezdődik a járvány második hulláma.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió a jövőben közelebb kerül az állampolgárokhoz. Az EU nem maradhat elitista utópia, és képesnek kell lennie rá, hogy kielégítse az állampolgárok igényeit - jegyezte meg.

Példátlan válságra példátlan válaszok

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója kiemelte: az elmúlt hónapokban példátlan válaszok születtek egy példátlan válságra, amelynek következtében 170 ország szegényebben zárja majd az évet, mint ahogy 2020 elején nekikezdett. Georgieva megjegyezte: sikerült közös erőfeszítéssel, a likviditás előmozdításával megtámasztani a világgazdaságot. Ha ez nem történt volna meg, annak tömeges államcsőd és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű munkanélküliség lehetett volna a következménye.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság, barátság, tisztelet és szolidaritás olimpiai értékei jó támpontot nyújthatnak a koronavírus utáni világban.

Az idei nemzetközi konferencia központi témái az Európa előtt álló kihívások és lehetőségek, elsősorban a koronavírus-járvány és a Brexit tükrében. A fórumon számos ország állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei vettek részt.