A világ legnagyobb hírügynökségei közül a Bloomberg és a Reuters is beszámol arról, hogy az Orbán-kormány határidő megjelölése nélkül kér felhatalmazást a vészhelyzeti kormányzásra. A brit Guardian hosszú cikket közül a témában, azzal a felütéssel, hogy a kormány szerint ez a szükséges válasz a koronavírus-járványra, míg a bírálók szerint a határidő nélküli felhatalmazás utat nyit a hatalommal való visszaélés előtt.

Egy demokráciában semmire sem lehet lehet korlátlan felhatalmazást adni a kormánynak, ám a törvényjavaslat éppen ezt teszi - idézi a Guardian Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét. A Reuters emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány 2015-ben, amikor több száz ezer menekült haladt át Magyarországon, bevándorlási vészhelyzetet hirdetett, amelyet azóta is időről időre meghosszabbít, pedig évek óta összehasonlíthatatlanul kevesebben érkeznek a határra.

QP | Quality Placement

Rémhírterjesztés

A Bloomberg és a Guardian is elhívja a figyelmet arra, hogy a felhatalmazási törvény börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akikről úgy találják, hogy rémhíreket terjesztettek, illetve az információjukkal akadályozzák a kormány biztonsági intézkedéseinek végrehajtását. Ez kiütötte a biztosítékot a független újságíróknál, akiket a kormány és a hozzá hű média is gyakran vádol hamis hírek terjesztésével. A cikk idézi Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, akit Orbán Viktor szóvivőjeként említ.

Kovács szerint a határidő hiányát az indokolja, hogy a parlamenti képviselők közül idővel túlságosan sokan megbetegedhetnek ahhoz, hogy a törvényhozás el tudja végezni a munkáját. A szabad médiára fenyegető veszélyt elfogultnak és túlzónak tartja. Ugyanakkor a Guardian szerint az idegességet részben az indokolja, hogy az Orbán-kormány kritikusai szerint az elmúlt évtizedben lemorzsolta a demokratikus normarendszert, illetve a jog uralmát.

Kusza védekezés

A brit sajtóorgánum megjegyzi, hogy Magyarországon vasárnapig jóval kevesebb igazolt koronavírus-fertőzést találtak, mint a szomszédos Ausztriában vagy más nyugat-európai országokban, aminek részben az lehet az oka, hogy a magyar hatóságok jóval kevesebb vírustesztet végeznek. A tízmilliós országban 4000-ret végeztek el a hét végéig. A külföldi lap cikke szerint megkérdőjelezhető az országban bevezetett korlátozások hatékonysága, mert a védekezés egyenetlen.

Idézik az Index tudósítását arról, hogy a koronavírus-fertőzés tüneteivel jelentkező betegeket az egyik kórházban egymáshoz közel ültették le, nem tudták fertőtleníteni a kezüket és ugyanazzal a tollal kellett aláírniuk az eléjük tolt kérdőívet. Hasonló gondokról érkeztek hírek a budapesti repülőtérről, ahol 60 külföldinek, akik közül nem mindenkinek volt szájmaszkja, szűk helyen kellett várakoznia, és miután beengedték őket az országba, nem kérték fel őket önkéntes karanténra.