A magyar kormány számos ügyben tesztelte, mennyire térhet el az EU egységes politikájától. A bevándorlási válság kezelésében és a jog uralmának biztosításában egyéni útra lépett, és úgy tűnik, ez most kiegészül egy újabb területtel, nevezetesen a külpolitikával - írja a Financial Times (FT).

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke igyekszik kitágítani az unió közös külpolitikájától való eltérés lehetőségeit. Budapest ezt a nemzeti érdek jogos képviseletével indokolja, ám a magyar kormány bírálói szerint a "szólózás" aláássa az EU erőfeszítéseit arra, hogy önálló politikai szereplőként lépjen a nemzetközi politika színpadára.

Borzolják a kedélyeket

Az elmúlt fél év "termése" sokat mondó: Budapest azt tervezi, hogy felújítja a diplomáciai kapcsolatokat Bassár el-Aszad szíriai rezsimjével, megpróbálta blokkolni az EU állásfoglalásainak elfogadását Izrael betelepítési politikájával és a szíriai török katonai invázióval kapcsolatban, továbbá szorgalmazta, hogy az EU ismerje el a délkelet-ukrajnai régió lakóinak kibocsátott orosz útleveleket - sorolja az FT.

Ebbe a sorba illeszkedik a moszkvai Nemzetközi Befektetési Bank központjának befogadása és munkatársainak diplomáciai immunitás biztosítása, továbbá a Kína-barát lépések, amelyek kivívták Magyarország NATO-szövetségesinek nemtetszését. A magyar hatóságok emellett egy további moszkvai nemzetközi pénzügyi intézmény befogadásáról is tárgyalnak, és Budapest jelezte érdeklődését az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz való csatlakozás iránt, amelyet Oroszország és Kazahsztán alapított 2006-ban. Ezek a húzások szintén megütközést váltanak ki a nyugati diplomáciai körökben.

Van magyarázat

Szijjártó Péter külügyminiszter az FT-nek nyilatkozva részben azzal magyarázta a budapesti kormány lépéseit, hogy az EU több esetben feleslegesen hoz állásfoglalásokat. Szíriával kapcsolatban kettős mérce érvényesül, hiszen más EU-tagállamok is fenntartották diplomáciai kapcsolataikat - igaz, azokat még a 2011-ben kirobban polgárháború előtt alakították ki. Szijjártó az oroszbarát magyar külpolitikával kapcsolatban megjegyezte, hogy Budapest soha nem ment szembe a Moszkvával szemben a 2014-es ukrán konfliktus után elfogadott nyugati gazdasági szankciókkal. Uniós diplomaták szerint ugyanakkor az ukránoknak kibocsátott orosz papírok elfogadásának felvetésével éppen ezt teszi.

A szakértőknek más megfejtésük van a különutas magyar külpolitikára. Lényegében arról lehet, szó, hogy Orbán Viktor ezzel igyekszik felértékelni saját súlyát az uniós vezetők között. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója úgy vélekedett az FT-nek nyilatkozva, hogy nem is sikertelenül teszi ezt. Értelmezése szerint a magyar kormányfő úgy gondolkodhat, hogy ha senki sem veheti biztosra, miként szavaznak majd Magyarország képviselői az uniós testületekben, akkor a partnerországok kénytelenek lesznek külön tárgyalni a magyar kormány tisztviselőivel, mindenekelőtt a kormányfővel.

Manőverezés

Egyes elemzők és diplomaták úgy vélik, hogy Budapest külpolitikai manőverezése része Orbán Viktor stratégiájának az EU 2021 és 2027 közti költségvetéséről folytatott vitában. Magyarország és a szomszédos kelet-közép-európai országok tartanak attól, hogy csökkenni fog a kohéziós keret, nem kis részben azért, mert a régióban sérül a jogállamiság. A Fidesznek külön gondot okoz, hogy felfüggesztették tagságát az Európai Néppártban, ami azzal a veszéllyel jár, hogy távolabb kerül az Európai Parlament döntéshozatali centrumától.

Az FT emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfő saját szavaival "pávatáncként" jellemezte azt a "két lépést előre, egy lépést hátra" politikát, amivel igyekszik bővíteni saját mozgásterét. Az üzleti lapnak nyilatkozva két Budapesten dolgozó EU-s diplomata úgy vélte, a külpolitikával és az uniós büdzsével kapcsolatban is valami ilyesmiről lehet szó. Egy harmadik tisztviselő úgy véli, hogy az EU politikájával szembe menő migrációs politika azt bizonyíthatta a budapesti vezetésnek, hogy a belpolitikában nem jár veszéllyel, sőt hálás lehet, ha a magyar kormány eljátssza az unióval dacoló, nyársas, kemény, magyar legény szerepét.