Az Európai Bizottság vizsgálja egyes uniós országok azon panaszait, amelyek szerint Oroszország arra használja ki gázbeszállítói pozícióját, hogy a gáz európai árát az egekbe növelje - közölte kedden Kadri Simson európai energiaügyi biztos energiapolitikai vezetője. A Gazprom orosz szállító teljesíti a hosszú távú szerződések szerinti kötelezettségeit, de nem biztosít plusz kapacitásokat az elmúlt időszakban, ezért az Európai Unió törvényhozói, EP-képviselők ezért azzal vádolják, hogy a cég direkt drágítja gázárakat Európában, amelyek a szűkös kínálat és más tényezők miatt rekordmagasságba szöktek.

"A versenyszabályokért felelős Vestager ügyvezető alelnökkel együtt vizsgáljuk ezt az állítást, mert ez természetesen nagyon komoly ügy" - mondta Kadri Simson európai energiaügyi biztos a Reutersnek, utalva Margrethe Vestagerre, az EU trösztellenes főnökére. "Az első értékelésünk szerint Oroszország teljesíti a hosszú távú szerződéseit" - tette hozzá a kérdésekre adott írásbeli válaszaiban. Az EU viszont már vizsgálja, hogy mesterségesen gerjeszti-e Moszkva a gázárak emelését.

A Gazprom és a Kreml többször is azt állította, hogy Oroszország a meglévő szerződéseknek megfelelően látja el gázzal fogyasztóit. Oroszország Európa legnagyobb gázszállítója, tavaly a 27 országból álló Európai Unió gázimportjának 43 százalékát adta. Viszont lehetne ez az érték nagyobb is: Moszkva arra vár, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték hatósági engedélyt kapjon, hogy megkezdhesse a gázszivattyúzást Németországba. Az ellenzők szerint Oroszország nyomást gyakorolt, hogy megpróbálja felgyorsítani a projekt jóváhagyását, mivel nem szállít többletgázt Európába, miközben az árak megugrottak.

A gázbeszerzés a legégetőbb kérdés

Brüsszel a jövő héten közzétesz egy "eszköztárat", amelyben felvázolja az országok lehetőségeit az energiaárak emelkedésére adott válaszlépésekre, például a fogyasztói támogatásokat és az energiaadó-kedvezményeket - egyes kormányok már be is vezették ezeket az intézkedéseket. A téma pedig folyamatosan napirenden van a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsban is: hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei egyeztettek a kérdésről, de az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson is téma lesz.

Most viszont a vitába beszállt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki az uniós tagállamok vezetőinek munkavacsorája után a szlovéniai Brdóban beszélt arról, hogy:

A miniszterelnök szerint ráadásul egy klímavédelmi - Orbán szerint csak annak "álcázott" - csomag adóemelést erőltetne a tagállamokra, a gépkocsi- és az ingatlantulajdonosokra, ezért megígérte, hogy megvédi a rezsicsökkentést. Valamint állítja, hogy a V4-ek egy alternatív javaslatot tettek a helyzet kezelésére.

Magyarország esetében a helyzet eltérőbb lehet: Szijjártó Péter szeptember végén tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal. Magyarország évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlásáról állapodott meg az oroszokkal, ebből 3,5 milliárd köbméter déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbméter Ausztria felől érkezik majd. A magyar ügylet árvonzata nem ismert.

Miért éppen Brüsszel?

Brüsszel esetében a tagállamokra vonatkozó szerződések nincsenek, tehát a beszerzésekről eltérő módon megállapodhatnak a nemzeti kormányok. Így például Németország a magyar modellt követve örömmel vásárol vezetéken keresztül érkező gázt az oroszoktól - ezért is épült meg az Északi Áramlat-2. -, míg Lengyelország egyáltalán nem hajlandó az oroszokkal üzletelni, ezért cseppfolyósított-gázt vesz (főként az Egyesült Államoktól és Katartól). Az EU így másodvonalbeli szereplője most a történetnek: az új gázvezeték engedélyeztetése és a Moszkvára kivetett szankciók miatt érintett csak a mostani vitában.

A miniszterelnök által említett klímavédelmi csomag, a Fit for 55 révén az Európai Parlament döntése érdekében a lakossági fűtésre és a közúti közlekedésre is kiterjeszti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Magyarországra nézve ez azt jelenti, hogy az évtized végéig a regnáló kormányoknak akár 5-15 milliárd eurós bevétele keletkezhet, de ha a rezsicsökkentésből nem enged a kormány, akkor a megemelkedett költségek egy részét a fogyasztókra kell terhelni. Közben az EU forrást ad az energetikai, energiahatékonysági fejlesztésekre is.