Az Európai Bizottság vizsgálja egyes uniós országok azon panaszait, amelyek szerint Oroszország arra használja ki gázbeszállítói pozícióját, hogy a gáz európai árát az egekbe növelje - közölte kedden Kadri Simson európai energiaügyi biztos energiapolitikai vezetője. A Gazprom orosz szállító teljesíti a hosszú távú szerződések szerinti kötelezettségeit, de nem biztosít plusz kapacitásokat az elmúlt időszakban, ezért az Európai Unió törvényhozói, EP-képviselők ezért azzal vádolják, hogy a cég direkt drágítja gázárakat Európában, amelyek a szűkös kínálat és más tényezők miatt rekordmagasságba szöktek.
"A versenyszabályokért felelős Vestager ügyvezető alelnökkel együtt vizsgáljuk ezt az állítást, mert ez természetesen nagyon komoly ügy" - mondta Kadri Simson európai energiaügyi biztos a Reutersnek, utalva Margrethe Vestagerre, az EU trösztellenes főnökére. "Az első értékelésünk szerint Oroszország teljesíti a hosszú távú szerződéseit" - tette hozzá a kérdésekre adott írásbeli válaszaiban. Az EU viszont már vizsgálja, hogy mesterségesen gerjeszti-e Moszkva a gázárak emelését.
Kapcsolódó
A Gazprom és a Kreml többször is azt állította, hogy Oroszország a meglévő szerződéseknek megfelelően látja el gázzal fogyasztóit. Oroszország Európa legnagyobb gázszállítója, tavaly a 27 országból álló Európai Unió gázimportjának 43 százalékát adta. Viszont lehetne ez az érték nagyobb is: Moszkva arra vár, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték hatósági engedélyt kapjon, hogy megkezdhesse a gázszivattyúzást Németországba. Az ellenzők szerint Oroszország nyomást gyakorolt, hogy megpróbálja felgyorsítani a projekt jóváhagyását, mivel nem szállít többletgázt Európába, miközben az árak megugrottak.
A gázbeszerzés a legégetőbb kérdés
Brüsszel a jövő héten közzétesz egy "eszköztárat", amelyben felvázolja az országok lehetőségeit az energiaárak emelkedésére adott válaszlépésekre, például a fogyasztói támogatásokat és az energiaadó-kedvezményeket - egyes kormányok már be is vezették ezeket az intézkedéseket. A téma pedig folyamatosan napirenden van a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsban is: hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei egyeztettek a kérdésről, de az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson is téma lesz.
Most viszont a vitába beszállt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki az uniós tagállamok vezetőinek munkavacsorája után a szlovéniai Brdóban beszélt arról, hogy:
A leghevesebb vita nem a bővítésről, hanem az energiaárakról alakult ki. Brüsszel elhibázta, elrontotta, elbaltázta, ezért vannak most égben az energiaárak.
A miniszterelnök szerint ráadásul egy klímavédelmi - Orbán szerint csak annak "álcázott" - csomag adóemelést erőltetne a tagállamokra, a gépkocsi- és az ingatlantulajdonosokra, ezért megígérte, hogy megvédi a rezsicsökkentést. Valamint állítja, hogy a V4-ek egy alternatív javaslatot tettek a helyzet kezelésére.
Magyarország esetében a helyzet eltérőbb lehet: Szijjártó Péter szeptember végén tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal. Magyarország évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlásáról állapodott meg az oroszokkal, ebből 3,5 milliárd köbméter déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbméter Ausztria felől érkezik majd. A magyar ügylet árvonzata nem ismert.
Miért éppen Brüsszel?
Brüsszel esetében a tagállamokra vonatkozó szerződések nincsenek, tehát a beszerzésekről eltérő módon megállapodhatnak a nemzeti kormányok. Így például Németország a magyar modellt követve örömmel vásárol vezetéken keresztül érkező gázt az oroszoktól - ezért is épült meg az Északi Áramlat-2. -, míg Lengyelország egyáltalán nem hajlandó az oroszokkal üzletelni, ezért cseppfolyósított-gázt vesz (főként az Egyesült Államoktól és Katartól). Az EU így másodvonalbeli szereplője most a történetnek: az új gázvezeték engedélyeztetése és a Moszkvára kivetett szankciók miatt érintett csak a mostani vitában.
A miniszterelnök által említett klímavédelmi csomag, a Fit for 55 révén az Európai Parlament döntése érdekében a lakossági fűtésre és a közúti közlekedésre is kiterjeszti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Magyarországra nézve ez azt jelenti, hogy az évtized végéig a regnáló kormányoknak akár 5-15 milliárd eurós bevétele keletkezhet, de ha a rezsicsökkentésből nem enged a kormány, akkor a megemelkedett költségek egy részét a fogyasztókra kell terhelni. Közben az EU forrást ad az energetikai, energiahatékonysági fejlesztésekre is.
Tájékoztatás
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Legolvasottabb

A macskológia tudománnyá vált, döbbenetes eredmények láttak napvilágot

Nem fogja kitalálni, melyik Magyarország legforgalmasabb vasútállomása

Több mint százezren szavaztak, megvan az év szállodája

25 százalékos béremelés helyett csak egy jókora pofont kapott a közszféra

Megjelent a határozat: százezrek kapnak támogatást
