A nyári belpolitikai uborkaszezonban sikerült heves vitatémát előidézni a két hete a magyar országgyűlésben elfogadott, a pedofil bűncselekményeket és a homoszexualitást összemosó törvénynek. A lépés nemcsak a magyar, hanem az európai politikai állóvizet is felkavarta, aminek az első csúcspontja az volt, amikor az Európai Tanács múlt heti ülésén bár napirenden sem volt a téma, mégis órákig vitatkoztak a tagállami vezetők Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki mellé csak a lengyel Mateusz Morawiecki és a szlovéni Janez Jansa sorakozott fel. Mostanra viszont a szeptemberben kancellárválasztásra készülő Németországban is mindennapos téma lett.

Nem pusztán arról van szó, hogy szivárványos színekbe fessék a stadiont Münchenben tiltakozásul a magyar törvénnyel szemben, hanem már a jelöltek álláspontja is fontossá vált a kampányhajrában. Az ARD által szervezett tévévitán ki is jött a különbség a pártok jelöltjei között, míg a legtöbb kérdésben mértéktartó véleményeket fogalmaztak meg, Annalena Baerbock, a zöldek kancellárjelöltje Magyarország esetében erélyesen követelt szigorúbb fellépést az EU-tól. A politikus csökkenteni akarja a Magyarországnak szánt uniós kifizetéseket, mert a budapesti kormány nem tartja magát az unió közös értékeihez.

QP | Quality Placement

Armin Laschet, aki Angela Merkel utáni időszakra lépett elő a CDU/CSZ kancellárjelöltjévé, valamint Olaf Scholz a szociáldemokrata SPD aspiránsa azzal szállt szembe Baerbockkal, hogy ez jogilag nem lehetséges. Mindketten rámutattak, hogy meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét arról, hogy Magyarország valóban megsértette-e az unió alapelveit. Óvatosan viszont mind a ketten jelezték, hogy nem értenek egyet Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel - írja összefoglalójában a Der Tagesspiegel.

De Laschet arra figyelmeztetett, hogy minden kritika ellenére nem szabad frontálisan fellépni a kelet-európai tagállamokkal szemben az EU-ban. "Meg kell találnunk a módját annak, hogy a közép- és kelet-európaiakat visszahozzuk a projektbe" - mondta a Fidesszel korábban egy pártszövetségben, az Európai Néppártban lévő CDU/CSU jelöltje az európai integráció jövőjéről.

Kevés ilyen ellentét van

A német jelöltek vitáján ilyen erős megosztottság kevés kérdésnél látszott. Kivételt Németország-Kína viszonya jelentett, mert míg Laschet szerint meg kell tartani az országot gazdasági partnerként, de egyértelműen meg kell határozni az emberi jogok megsértését, addig Scholz utalt a nemrég elfogadott ellátási láncról szóló törvényre, és óva intett a rövidlátástól. A zöldek jelöltje ellenezte az értékek és az üzlet szétválasztását, és figyelmeztetett az emberi jogok figyelmen kívül hagyásának valós következményeire - áll az Epoch Times összefoglalójában.

Hasonlóan vitás pont volt még, hogy az Északi Áramlat 2 esetében Laschet és Scholz a projekt "tisztán gazdasági" jellegét hangsúlyozta, és abszurdnak tartotta, hogy Oroszország politikai befolyással bírna a gázvezetéken keresztül. Baerbock hevesen kiállt a leállítás mellett, és "naivitásról" beszélt, hogy a vezetéket pusztán gazdasági tényezőnek tekintik. 

De a CDU/CSU is megosztott

Míg a kancellárjelöltek vitáján a kereszténydemokrata Laschet mérsékelt álláspontot képviselt, mintha a CDU-n belül erről nem lenne vita, addig valójában már felszínre jön a párt belső megosztottsága is. Hétfőn jelent meg ugyanis egy interjú Ralph Brinkhaus, a párt bundestagos frakcióvezetőjével, aki Laschetnél jóval keményebben fogalmazott például Magyarország esetében. 

"Magyarország egész politikai irányvonala probléma" - mondta a Focus Online-nak.

"Európa elsősorban nem a piacok és a pénz közössége. Európa mindenekelőtt az értékek közössége" - folytatta Brinkhaus, aki azt mondta, nagyon aggódik, hogy Magyarország elhagyja az EU közös értékkonszenzusát.

Magyarországnak elvileg el kell döntenie, hogy része akar-e maradni az európai értékközösségnek. Nem lehet cseresznyézni, vagyis minden uniós tagsággal járó előnyt élvezni anélkül, hogy ugyanakkor ne osztoznánk a közös meggyőződések alapvető kánonjában mindenki mással

- tette egyértelművé álláspontját.

Ezt megelőzően Angela Merkel kancellár a hét végi EU-csúcson azt mondta, hogy "komoly problémának" tartja a magyar kormány elképzeléseit az Európai Unió jövőjéről. A megnyilatkozás azért is szokatlan, mert Merkel eddig kifejezetten kevésszer fogalmazott meg direkt kritikát. Igaz, leköszönő államfőként már kevesebbet jelent a szava.

Brinkhaus erélyesebb állásfoglalása azért is érdekes, mert szemben a visszafogott Laschettel, ő maga hevesebb kritizálta az SPD-t, valamint a Bearbockot is. Azt mondta, hogy az amerikai baloldal hibáit követik el, "mindentudónak" mutatják magukat. Még az olyan kérdésekben is óvatosabban fogna meg - a Zöldekkel szemben -, mint a klímaváltozás.