Az európai uniós tagállamok gőzerővel keresik a megoldást, amellyel rá tudnák venni Orbán Viktort és Mateusz Morawieckit, hogy kormányaik nevében ne vétózzák meg a közel 1,8 ezer milliárd eurós uniós költségvetés és helyreállítási alap elfogadását - írja a Financial Times. A két miniszterelnök országaik szuverenitásának átláthatatlan korlátozását látja abban, hogy a két forrásból fizetett támogatásokat jogállamisági kritériumokhoz kössék.

Francia, német, dán és más uniós tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az unió a válság szaggatta időkben nem engedheti meg magának a jelentős anyagi forrás elfogadásának halogatását, miután a júliusi EU-csúcson elviekben már megállapodtak mind a keretösszegről, mind arról, hogy a kifizetéseket valamiféleképpen hozzákapcsolják ahhoz, hogy a tagállamokban érvényesüljön a jog uralma. (A magyar és a lengyel fél az utóbbival kapcsolatos konkrét szabályozást utasítja el.)

QP | Quality Placement

Önsorsrontó lépés?

Michael Roth, Németország Európa-ügyi minisztere arra figyelmeztette a lengyel és a magyar kormányt, hogy a vétóval saját állampolgáraikat is megfosztanák azoktól a támogatásoktól, amiket megérdemelnek. Azt is megjegyezte, hogy bármilyen engedmény, amit a két ország vezetőjének adnak, csak akkor léphet érvénybe, ha ahhoz az Európai Parlament is hozzájárul. Philippe Léglise-Costa, Franciaország EU-s állandó nagykövete hasonló megjegyzéseket fogalmazott meg.

A brit üzleti lap tudósítása szerint mindez lepergett Varga Juditról, Magyarország igazságügyi miniszteréről, aki azt állította, hogy Budapest ideológiai játékok áldozata, olyan mechanizmusok célpontja, amelyek célja, hogy igazodásra késztesse az uniós tagállamokat.

Szerinte józan ésszel nem várhatta el senki, hogy ezt a magyar vezetés támogatni fogja - a jogállamisági feltételrendszer mesterséges, az ellenőrzési procedúra nélkülözi az objektivitás érdemi garanciáit.

Lehetőségek

Az egyik kompromisszumos lehetőségként az uniós vezetés azt vetette fel, hogy az Európai Bizottság megerősítené Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy a jogállamisági mechanizmus nem irányul bizonyos országok ellen és nem sérti az EU-tagállamok szuverenitását. Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes rögtön lesöpörte az asztalról ezt az ötletet, mondván: semmilyen jogi kötelezettség nem társul hozzá, magyarán csupán üres deklaráció.

Látván a kompromisszum nehézségét, egymás után születnek a tartalék tervek, amelyek lehetővé tennék Magyarország és Lengyelország kihagyását a helyreállítási alap elfogadásából. Az egyik legegyszerűbbnek látszó megoldást Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő vetette fel. E szerint az EU úgynevezett megerősített együttműködési procedúráját alkalmazhatnák, amely szerint a tagállamok egy csoportja, amely gyorsabban akar haladni az európai integráció erősítésében, külön projekteket indíthat a többi tagállami részvétele nélkül. Egy ilyen projekt lehetne a helyreállítási alap bevezetése és üzemeltetése. Az ilyen kezdeményezésekhez legalább kilenc országnak kell összeállnia.

Érdemi engedmény

Brüsszel azonban előnyben részesíti, hogy valahogyan betereljék a lengyel és a magyar vezetést a közös döntéshozatalba, azaz elsimítsák a feszültséget a konfliktus elmérgesítése helyett. Ezért a brit üzleti lap tudomása szerint

felmerült az a lehetőség, hogy cserébe a vétó feladásáért lezárnák a két országgal szemben az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerint jelenleg folyó eljárást.

Lengyelország ellen az Európai Bizottság kezdeményezett a 7. cikkely szerinti eljárást, mivel úgy ítélte meg, hogy a varsói kormány bírósági reformja sérti a hatalmi ágak megosztását, miután a parlament kezébe adja a bírák kinevezését. Magyarország ellen az Európai Parlament kezdeményezett ilyen eljárást, miután a parlamenti több vizsgálata is azt találta, hogy az országban rendszer szinten sértik meg a jogállam működését. A 7. cikkely alapján megvonható a tagországok uniós szavazási joga, ám élesítéséhez az állam- és kormányfők egyhangú szavazatára van szükség, így a magyar és lengyel vezetés kölcsönösen megvédheti ettől egymást.

Ezeknek az eljárásoknak a lezárása azt jelenthetné, hogy a két ország tiszta lappal indul a költségvetési kifizetéseket és jogállamisági érvényesítését összekapcsoló új mechanizmus életbe lépésekor. Nem tűnik igazán elvszerűnek és kérdés, hogy belemenne-e Orbán és Morawiecki. Egy uniós szakértő szerint a vétó körüli vita el fog húzódni az EU-s vezetők december 11-én kezdődő formális, rendszeres csúcsértekezletéig.