Miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük". Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy "szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen". Mindezek alapján Orbán szerint ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.

Magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe" - közölte a miniszterelnök.

A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor. A NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.

Orbán Erdogannal is tárgyalt

Kétoldalú megbeszélést folytatott egymással Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t. A magyar kormányfő és a török elnök megállapodtak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok újbóli dinamizálásában, és áttekintették a NATO-t déli irányból érő regionális kihívásokat . Orbán Viktor leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség déli szomszédságának stabilitása Magyarország szempontjából is kiemelt stratégiai érdek.

A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, "ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége".

A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, "ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden", mert "itt távol állnak egymástól az álláspontok", hiszen "Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét".

"Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása "stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni". Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.

QP | Quality Placement