A szakszervezeti vezető szerint a mintegy 34 ezer hivatalnok azt szeretné elérni, hogy a kormány fizetéseiket a júliusi 25 százalékos csökkentés előtti szintre állítsa vissza, és hagyjanak fel a közszféra leépítésével.

Oprescu hozzátette: a közalkalmazottak szeptember 22-ére tervezett fővárosi nagyszabású tüntetésén reményeik szerint más szakszervezeti tömörülésekkel is sikerül szövetkezni, így a hónap végén több százezer közhivatalnok teszi le a munkát. A munkabeszüntetés megbénítja majd 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a Pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a Külügyminisztériumét, a Gazdasági Minisztériumét, a Közlekedési Minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét.

A romániai közalkalmazott éhes és a végsőkig el van adósodva - jellemezte az általa képviselt réteg ellehetetlenült helyzetét Oprescu.

A közszférán is csattan az IMF-ostor

Az akut forráshiánnyal küzdő bukaresti vezetés az elszabadult költségvetési hiány féken tartása érdekében július elsejétől 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak bérét, ugyanennyivel csökkentek a különböző szociális juttatások és öt százalékponttal -19-ről 24 százalékra növelte az áfát. A kormány az IMF-nek azt is megígérte, hogy az év végéig - a korábban leépített 27 ezer munkahely mellet - további 74 ezer közalkalmazottat bocsátanak el, 2011-ben pedig 15 ezer közalkalmazottal lesz kevesebb.

Az Emil Boc vezette kabinet mindezzel azt szeretné elérni, hogy a GDP-arányos deficit az idén az IMF-fel kötött egyezményben foglaltak szerint ne haladja meg a 6,8 százalékot. Ez az elsődleges feltétele annak, hogy a valutaalap átutalja az összesen 20 milliárd euró összértékű hitelegyezmény következő részleteit.

Eközben egyre többen hangoztatják, hogy miután az idénre prognosztizált gazdasági növekedés nem következett be, a kilábaláshoz ez az összeg nem lesz elegendő, ezért elkerülhetetlen egy újabb IMF-hitelegyezmény megkötése. A kormány jövőre 5,7 milliárd eurós költségvetési hiányban egyezett meg a Valutalappal, az országnak azonban ennél több pénzre lesz szüksége - nyilatkozta a napokban Traian Basescu államfő. Mivel az IMF-hitelből a költségvetési hiány nem finanszírozható, más pénzforrást kell találni, egy újabb IMF-egyezmény mindössze elővigyázatosság lépés lenne fogalmazott Basescu. Az államfő potenciális hitelezőként az Európai Uniót jelölte meg.

Kudarcos kötvénykibocsátások

Az adósságspirálba került kormány a piacokon próbál forrást találni, ám a politikai bizonytalanság, az áfaemelés következményeként elszállt inflációs várakozások miatt a piaci szereplők egyre magasabb kamattal hajlandóak hitelezni. A lassan heti gyakorisággal bejelentett kötvénykibocsátások rendre kudarcot vallanak. A pénzügyminisztérium legutóbb hétfőn egymilliárd lej (egy euró 4,26 lej) értékben dobott piacra egyéves futamidejű kincstárjegyeket ám ezek mindössze egyharmadát sikerült hét százalék alatti kamattal értékesíteni, összesen 372 millió lej értékben.

Pedig a kormánynak legkésőbb szeptember végéig ki kell egyenlíteni a beszállító magáncégekkel szemben felhalmozott 469,1 millió euróra rúgó adósságait is, ezt dokumentumokkal kell igazolnia a valutaalap felé - jelentette ki korábban Tony Lybek a pénzintézet Romániáért és Bulgáriáért felelős biztosa. Az IMF megbízottja jelenleg is Bukarestben tartózkodik, ahol a hivatalos álláspont szerint a Valutaalap küldöttségének októberi bukaresti látogatását készíti elő. Bár a szakember Emil Boc-al és minisztereivel is tárgyalóasztalhoz ült, a zártkörű találkozóról semmi sem szivárgott ki.