Európa legnagyobb olajvállalata, illetve az állami tulajdonban lévő malajziai cég a francia Total és a kínai National Petroleum párosát, az orosz-norvég csoport a BP és Total konzorciumát győzte le a 13-13 milliárd hordó olajat rejtő óriási lelőhelyek kiaknázásáért folytatott versenyben. Rajtuk kívül a Gazprom, az angolai Sonangol és más külföldi társaságok is nyertek kitermelési jogokat a háború utáni második iraki pályázati fordulón. A verseny tétje összesen 35 milliárd hordó olaj-egyenértékű bizonyított energiahordozó-vagyon kitermelése - az iraki olajkincs 28 százaléka -, ezért nem meglepő, hogy több mint negyven vállalat indult a tenderen. A kalapács alá került ásványi kincs a világ utolsó nagy, könnyen kitermelhető olajtartaléka. Az első pályázaton, júniusban nyolc olaj- és gázmezőt hirdetett meg az iraki kormány, ám a jelentkezők túlnyomó többsége túlságosan keménynek tartotta a feltételeket, különösen annak tükrében, hogy a politikai bizonytalanság miatt óriási kockázattal kell számolniuk. A brit BP a National Petroleummal az oldalán aztán megtörte a jeget, és megszerezte a legnagyobb kitermelés alatt álló mező, a Rumaila további kiaknázásának jogát. Ezt a párost több nagy cég, köztük az amerikai ExxonMobil és az Occidental Petroleum, a Shell és az olasz Eni is követte. Az iraki olajminiszter, Hussein al-Shahristani elmondása szerint az első körben kiadott három kitermelési jognak köszönhetően az ország olajexportja napi hétmillió hordóval növekedhet, ami 150-200 milliárd dollár bevételt hozhat az államkincstárba. Irak jelenleg napi kétmillió hordó olajat visz a világpiacra, amit a következő hat évben 12 millióra akar emelni.