Az orosz államfő hét végi beszédéből Putyin keserű Amerika-ellenes kirohanásai kerültek a világ sajtóorgánumainak címlapjaira, pedig beszólásai mellett tett egy ajánlatot is a Nyugatnak - írja a Financial Times. Egészen pontosan választási lehetőséget kínált: vagy együtt dolgoznak a nyugati hatalmak a feltörekvő országokkal - az eddiginél egyenlőbb feltételekkel - a világ problémáinak kezelésében, vagy felkészülhetnek arra, hogy a világ politikai és gazdasági rendje a mostaninál is sokkal bizonytalanabbá válik.

Azt nem részletezte, hogy az első lehetőség elszalasztása esetén a dolgok szépen lassan, maguktól kicsúszhatnak-e az ellenőrzés alól vagy Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy maga kezd olyan akciókba, amelyek tovább gyengítik a stabilitást. Egy orosz elemző azonban úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin a hét végén külföldi újságírók és tudományos kutatók előtt tartott beszédében új külpolitikai doktrínát fektetett le.

Mindent elszúrtak

Ez abból az állításból indul ki, hogy az USA a hidegháború győztesének nyilvánította magát, majd két évtizeden keresztül egyoldalú diktátumokkal próbálta irányítani a világot. Eközben - hol egymaga, hol NATO-szövetségeseivel együtt - ismételten megszegte a nemzetközi jog normáit. Erre jó példa Koszovó függetlenné válásának lehetővé tétele, továbbá az afganisztáni, az iraki és a líbiai katonai beavatkozás.

Ráadásul gyakran katasztrofálisan végződő, "színes" forradalmakra bujtogatta egyes országok népét, sőt esetenként iszlamistákat és neofasisztákat is felhasznált a céljaira. (Mindezzel az arab tavasz és az ukrán válság eseményeire utalhatott.) Végeredményben a világ sokkal veszélyesebbé vált, mint amilyen volt. Az amerikaiak egyfolytában a saját politikájuk következményeinek elhárításával küszködnek, minden előrefeszítésük elmegy arra, hogy kezeljék a maguk teremtette kockázatokat.

Beszélgessünk!

Ukrajna a legjobb példa Moszkva és a Nyugat helyzetértelmezésének totális ellentétére. Az utóbbi szerint Oroszország rúgta fel a háború utáni rendet a Krím bekebelezésével és azzal, hogy belefolyt a délkelet-ukrajnai polgárháborúba. Az orosz vezető szerint azonban kényszerhelyzetbe kerültek, miután az USA támogatását élvező militáns csoportok, köztük szélsőjobboldali politikai erők februárban puccsot hajtottak végre Kijevben a demokratikus választásokon hatalomra került államfő eltávolításával. Putyin emellett tagadja, hogy az orosz hadsereg tevékenykedne a szomszéd ország területén.

Ez az éles ellentmondás és a Moszkva elleni nyugati szankciók ugyan látszólag a fantázia birodalmába száműzik a dialógus lehetőségét, ám Putyin éppen ezt ajánlja. Szerinte a logikus lépés a jelenlegi kaotikus helyzet rendezésére a nemzetek, társadalmak együttműködése lenne. Kollektív választ kell találni az egyre nagyobb kihívásokra és közösen kell kezelni a kockázatokat.

A világnak szükséges van egy új világrend jogi, politikai és gazdasági megalapozására, ami lehetővé teszi a stabilitást, megteremti a biztonságot, miközben segíti az egészséges versenyt.

Gumicsontok

Moszkvát ugyan szíven ütötte, hogy a Fehér Ház nemrégiben a világra leselkedő legnagyobb veszélyek között egy szinten emlegette Oroszországot a tömeggyilkos Iszlám Állam terrorszervezettel és a nem kevésbé pusztító Ebola-járvánnyal, ugyanakkor az orosz elnök észjárását ismerő szakértők szerint Putyin beszéde azt mutatja, hogy megértette, mi a helyzet. Az orosz-amerikai kapcsolatok 30 éves mélypontra kerültek, amivel átlépték az elviselhetőség határát.

Ha a Nyugat kész a dialógusra, akkor Moszkva hajlandó dobni egy-két gumicsontot, amelyeket kiválóan lehet rágcsálni. Például nyitottak a legkomolyabb és legkonkrétabb nukleáris leszerelési tárgyalásokra, illetve annak rögzítésére, milyen feltételekkel avatkozhatnak be a világ országai katonai eszközökkel más országok életébe.

Rendőrködjünk együtt!

Ez utóbbi elvileg fenntartja a lehetőségét, hogy Moszkva a határain túli akciókkal "támogassa" más állam orosz ajkú lakosait az volt szovjet térségben, beleértve ebbe a balti államokat is. A másik oldalról viszont jogot adna Washingtonnak, hogy időnként, akár európai NATO-szövetségeseivel együtt, világcsendőri szerepet játsszon egyes konfliktusokban.

Putyin szerint semmi gond nem lenne azzal sem, ha süket fülekre találnának a javaslatai. Szerinte alaptalanok azok a vádak, hogy újra akarná alkotni a Szovjetuniót, inkább az általános káoszt jelent veszélyt - tette hozzá. Hogy világos legyen, mire gondol, hozzátette ehhez: nagy a veszélye az új konfliktusoknak a nagy államok geopolitikai érdekeinek ütközőpontjain... Ukrajna egy példa erre.

Vagy együtt pusztulunk

Tatjana Sztanovaja, az orosz Politikai Technológiák Központjának elemzője egy helyi weboldalon a következőképpen foglalta össze Putyin logikáját. Mivel az Egyesült Államok a felelős azért, hogy a világpolitika kaotikussá vált, Oroszországnak megvan a joga ahhoz, hogy hasonlóan viselkedjen. Ha nincsenek szabályok az USA számára, akkor nincsenek szabályok Oroszország számára sem.

Az orosz elnök hét végi előadását hallgató amerikai közönség tagjainak egy része úgy gondolta, hogy Putyin kemény hangneme lényegében lehetetlenné teszi a felek közötti viszony javulásának. Alexander Rahr, vezető német Oroszország-szakértő, Putyin életrajzírója azonban úgy véli, Moszkva nem akar konfrontálódni. A reálpolitika előtérbe fog kerülni, elsősorban a közel-keleti válság miatt. Amerikának szükséges van Oroszországra az Iszlám Állam legyűréséhez. Ez kiindulópontja lehet a feszült helyzet megváltozásának.