Minden jel arra utal, hogy Oroszország nem fizet majd a lejárt államkötvényei után a hitelezőknek, ami egyrészről fájdalmas lépés lehet a Nyugatnak, másrészt egyáltalán nem váratlan.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió már az első szankciók között megtiltotta a bankoknak, befektetőknek, hogy finanszírozzák az orosz államadósságot. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy senki nem vásárolhat orosz államkötvényeket. Ez a helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy Oroszországnak valójában semmi érdeke fizetni: így sem, úgy sem számít a hitelminősítése, mert külső országból kis eséllyel tud csak forrást bevonni.

Kapcsolódó

Nem is ez az első eset, hogy Oroszország nemfizető lesz: az 1998-as rubelcsődkor már nem teljesítette kötvényfizetéseit.

Viszont akkor ez fájdalmas következményekkel járt Közép- és Kelet-Európában, a régiós devizák, köztük a magyar forint árfolyama is beszakadt, a pénzpiaci eszközöktől szabadultak a befektetők. Ennek oka akkor az volt, hogy a Szovjetunió felbomlását követő években a térség gazdaságai erősen egymásra utaltak voltak. 

Magyarország esetében most sincs ez másként: a gázellátást gyakorlatilag teljes egészében az orosz import biztosítja, az itthon használt ipari fémek legnagyobb része is onnan érkezik.

"A fizetésképtelenség kockázata valós" - mondta George Catrambone, a DWS Group amerikai kereskedésért felelős vezetője az Axiosnak. Catrambone szerint az orosz kötvények piaca pedig feltérképezetlen területen van, gyakorlatilag befagyott. Kevés a vevő, és egyes elszámolóházak nem hajlandók végrehajtani a kereskedést. Közben már Vlagyimir Putyin orosz elnök is tett olyan lépéseket, amik nehezítik a kifizetéseket: a hétvégén aláírt egy rendeletet, miszerint Oroszország fizethet a külföldi hitelezőknek - de csak rubelben, amely gyorsan leértékelődik. Tehát már a kifizetéskor veszíthetnek a befektetéseiken a befektetők, ha egyáltalán át tudják váltani a rubeljüket dollárra vagy euróra.

Szerencsére Oroszország csak egy kis része a feltörekvő piaci (EM) indexeknek, az Egyesült Államokban a kötvényeit főként a long-only EM befektetési alapok tartják (szemben a tőkeáttételes fedezeti alapokkal), míg a nyugati bankok összességében minimálisan kitettek az orosz eszközöknek. Ennek ellenére a piaci hatás kérdése egyelőre megválaszolatlan marad, elképzelhető, hogy további feltörekvő piaci csődökhöz vezet.

Fehéroroszország és Ukrajna államkötvényeivel úgy kereskednek, mintha nemfizetésre készülnének - és Oroszország gazdaságának zsugorodása a magasabb nyersanyagköltségekkel együtt másokat is bajba sodorhat - mondta Mitu Gulati, a Virginiai Egyetem jogászprofesszora, aki az államadósság átütemezésével foglalkozik.

Az, hogy Oroszország nem teljesíti-e külső kötvényeit, egyrészt attól függ, hogy az ország hajlandó-e fizetni a tőke- és kamatösszegeket, amikor azok esedékessé válnak (ami nem valószínű, tekintve, hogy a Nyugat befagyasztotta egy csomó pénzét), másrészt attól, hogy képes-e átutalni a kifizetéseket (ami a szankciók miatt nyitott kérdés) - véli Lee Buchheit, egy veterán államadósság-átütemezési ügyvéd, aki jelenleg az Edinburgh-i Egyetemen dolgozik.

Az adósságcsőd általában rosszul érinti a nemteljesítő országot. Hatalmas foltot kap a hitelképességén, és egy időre lényegében elzárják a globális tőkepiacoktól, amíg a hitelezőivel egyezséget köt. Ez az, ami Oroszországot most nem érdekelheti, mivel a dollárkereskedelemből való kizárással és az államadósságfinanszírozási szankciókkal már amúgy is adott. Ilyen esetben felmerülhetne még az adósságátütemezési megállapodások megkötése, de Putyin szinte biztosan nemet mond erre. Az is valószínűtlen, hogy ha tárgyalnának erről, akkor a kötvénytulajdonosok elengednék az adósság egy részét, cserébe többek között kiegyensúlyozott költségvetésre és költségvetési megszorításokra vonatkozó ígéretért. Lévén jogilag ez is az orosz államadósság finanszírozását jelentené, ami most tilos a bankoknak és a befektetőknek.

A helyzet innen nézve elég biztosnak tűnhet: mindenki elveszíti a pénzét, Oroszország izolációja pedig még erősebb lesz, ha fel is oldanának bizonyos büntetőintézkedéseket, a nemfizetés után senki nem próbálkozna az orosz eszközökkel. Ami viszont egy plusz bizonytalansági tényező, hogy a teljesítetlen kötvényfizetések esetében egyes tulajdonosok perelhetnének, és megpróbálhatnák lefoglalni - vagy zálogjogot szerezni - a külföldön lévő orosz vagyontárgyakra, még akkor is, ha a szankciók akkor még érvényben lennének. 

Hogy végül Oroszország milyen útra lép, biztosan csak a jövő héten derül ki. Március 16-án több mint 100 millió dollár (35 550 milliárd forint) kamatfizetés lesz esedékes a devizakötvényeire. A legváratlanabb az lenne, ha Moszkva rendesen fizetne.

Összesen a nyugati országoknak 49 milliárd dollár és euró (összesen a kettő együtt nagyjából 19 000 milliárd forintnyi) kitettsége van orosz államkötvényekben.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.