Németország kedden leállította az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetési eljárását válaszul arra, hogy Oroszország függetlennek ismerte el a kelet-ukrajnai szakadár területeket, valamint bevonult hadseregével a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokba. Olaf Scholz kancellár döntése a gázvezetékről mindkét félnek fáj, egyelőre azonban Európában égetőbb kérdés, hogy honnan is lesz földgáz vagy kőolaj a kontinensen, ha a felek között annyira elmérgesedik a helyzet, hogy teljesen elvágja a Kreml és a Gazprom az ellátást. 

Az energiaellátás megszakadásának kilátása és a háborútól való félelem megrázta a nemzetközi pénzügyi piacokat, és az olajárakat 2014 óta a legmagasabb szintre repítette kedden, de a földgáznál is beindult a drágulás. Viszont szerdára enyhén csökkentek az energiaárak, azonban rövid és közép távon továbbra is emelkedő kurzusokat várnak az elemzők. A helyzet ezzel jól rá is világít, hogy Európa energiaimport-függősége mekkora kitettséget is jelent, ez pedig felgyorsíthatja az átállást az újabb, zöldebb energiatermelési módokra.

"Most feltétlenül a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítani... de az orosz gáz helyettesítésére szolgáló lng-vel kapcsolatos megállapodásokra is" - mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki már most megkezdené Európa leválasztását az orosz gázhálózatról. -Az elmúlt évek megmutatták, hogy az EU-nak szüksége van az orosz gáztól való függőségének csökkentésére - érvelt a javaslata mellett, jelezve, hogy jelenleg Európa a földgázszükségletének mintegy 40 százalékát Oroszországtól szerzi be.

Az orosz gázt nem lehet könnyen pótolni. Norvégia, Európa második legnagyobb szállítója már most is maximális kapacitással működik, és Európa meglévő lng-termináljai csak korlátozott kapacitással rendelkeznek az extra kínálat befogadására. Tehát egyelőre a katari és amerikai szállítmányok befogadási képessége is korlátozott.

Kallas Európa nyugati részén gúnyolódva azt mondta a Reutersnek, hogy "az Oroszországgal nem határos országok" nem gondolták át, milyen hátrányai vannak annak, ha az orosz energiától függnek. "Az elmúlt év bebizonyította, hogy az éremnek két oldala van - a másik oldal az, ha túlságosan függünk tőle" - nyilatkozta a kormányfő.

Kallas az elkövetkező napokban az ukrajnai orosz agresszió fokozódására számít, megismételve a NATO figyelmeztetéseit, miszerint Oroszország továbbra is egy nagy támadást tervez Ukrajna ellen. A NATO-tagság védi a balti országokat, Észtországot, Lettországot és Litvániát - amelyeket egykor Moszkvából irányítottak, de ma már az Európai Unió részei -, Kallas szerint a szövetségnek gyorsan meg kell erősítenie keleti szárnyát a felerősödő orosz katonai fenyegetettség miatt.