Miután az orosz hadsereg kivonta az erőit a dél-ukrajnai Herszon városából és Herszon tartománynak abból a részéből, amely a Dnyipro (Dnyeper) folyótól északra és nyugatra van, a harcoló felek újraértékelik, hogyan folytassák a háborút – keresi a választ az ezzel kapcsolatos nyitott kérdésekre a Financial Times. A katonai szakértők két fejleményt várnak:

  • az egyik a harcok fokozózása a keleti, donbaszi fronton,
  • a másik az ukránok törekvése arra, hogy a nagyobb azovi-tengeri városok Melitopol és Mariupol irányába támadva elvágják Herszon tartomány megszállás alatt maradt részét és a Krím félszigetet a szárazföld felől az orosz utánpótlástól.

A legforróbb harcok a donbaszi front középső szakaszán, Bahmut és Avdiivka környékén várhatók, ahol az elmúlt hetekben is kemény küzdelem folyt a felek között. Mindkét fél tüzérsége intenzív tűz alatt tartja a városok környékét. A nyugati szakértők szerint bár az elmúlt három hónapban az ukrán hadseregnél volt a kezdeményezés, ahogy közeledik 2023, statikussá válhat a front, egyik fél sem fog jelentős teret nyerni vagy veszteni.

Az oroszok a déli visszavonulás után várhatóan a keleti frontra fogják összpontosítani az erőiket, hasonlóan ahhoz, amikor kivonták a csapataikat Kijev környékéről. Akkor Donbasz teljes „felszabadításáról” kommunikáltak. Ennek a térségnek az egyharmada 2014 óta oroszbarát szeparatista politikai erők és milíciák irányítása alatt áll, akiket mindig intenzíven támogattak orosz barátaik.

Más a helyzet, mint korábban

Az orosz katonai vezetés kezére játszik, hogy a déli kivonulással rövidült a front, illetve a 300 ezres mozgósítással sok tíz ezer katonát vezényelhet a tűzvonalba – véli Konrad Muzyka, a lengyelországi Rochan Consulting tanácsadó cég szakértője. Ennek eredményeként jobban az orosz hadsereg jobban koncentrálhatja az erőit. Az elemző szerint a háború elején az orosz kudarc egyik oka az volt, hogy a párhuzamos északi, déli és keleti támadás megosztotta az erőforrásokat: magyarán kevés katona jutott a frontvonal egy-egy kilométerére.

Becslések szerint a Herszon északi részéről kivont orosz erők felét vezényelhetik át máshova, főként a keleti frontra, ahol az oroszok erős védelmi vonalakat építettek ki. Ukrán katonai szakértők szerint az ukrán hadsereg szintén Donbaszba dobhatja át felszabaduló erőit. Bahmut és Aviivka környékén az ukrán katonák beszámolója szerint olyanná vált a harctér, amilyenre a két világháborúban láthattunk példákat: lövészárkok kuszasága váltakozik a pengés drótakadályokkal, a bunkerekkel, tankcsapdákkal és bombatölcsérekkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hét végi internetes posztja szerint négyszáz támadást indítottak az oroszok csak Ukrajna keleti részén. A legkeményebb csaták - ahogy azt a szakértői előrejelzés is várja - Luhanszk és Donbasz tartományban folynak. A legsúlyosabb incidens a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadás, amelyért a harcoló felek egymás okolják.

Csak óvatosan

Várakozások szerint az ukránok nem próbálnak meg átkelni a Dnyiprón, mivel a folyó széles, így jó célpontot nyújtanának és a túloldalon erős orosz védelmi vonalak vannak. Az oroszoknak okoz némi gondot, hogy az ukrán tüzérség amerikai HIMARS rakétái a folyó jobb partjáról lényegében elérik a bal parton lévő terület egészét. Az ukrán hadsereg megkísérelheti kettévágni a megszállt területeket Melitopol és Mariupol felé támadva, kihasználva, hogy az előbbi város környékén állítólag partizánharcok dúlnak.

Az ukrán katonai vezetés vélhetően igyekszik alacsonyan tartani a várakozásokat, hogy ha sikerül valamit elérni, annál nagyobbat szóljon. Eközben arra számítanak, hogy az oroszok tovább folytatják rakéta- és dróntámadásaikat az ukrajnai közműhálózat ellen. Ezzel akkor érhetnek el nagyobb sikereket, ha a mostani enyhe időt fagyosabb váltja fel.

Személyes találkozó

Az elemzőket továbbra is aggasztja az a lehetőség, hogy a katonai sikerek elmaradása arra ösztönözheti Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy taktikai atomcsapást rendeljen el. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy Bill Burns, a CIA igazgatója találkozott az orosz hírszerzés fejével, Szergej Nariskinnel Ankarában. Ez az első ilyen szintű személyes orosz-amerikai találkozó ezen a szinten a háború kezdete óta. Ez segíthet a nagy bajt elkerülendő kommunikáció fenntartásában.