Amerikai és más nyugati katonai szakértők egyre inkább úgy látják, hogy egyik harcban álló fél sem éri el a maga elő tűzött célokat belátható időn belül az orosz-ukrán háborúban – írja az NBC News a következő hónapok várható fejleményeit vizsgáló cikkében. A katonai műveletek már az ősz végének közeledtével lelassultak, ami a télen várhatóan tovább folytatódik, és ez esélyt ad arra, hogy a felek és közvetítőik elkezdjenek tapogatózni a háború diplomáciai lezárásának lehetőségeiről – tudta meg az amerikai hírportál egy az ügyhöz közel álló forrásból.

A szakértők úgy látják, hogy az ukrán hadsereg nem tudja felszabadítani az összes megszállt területet, de az oroszok sem tudnak újabbakat szerezni. Így összességében egyik fél sem tudja megszerezni Ukrajna teljes területe felett az uralmat. Oroszország londoni nagykövete november elején arról beszélt, hogy lehetségesnek látja a tárgyalásokat, ami lehet Moszkva üzenete azzal kapcsolatban, hogy látnak lehetőséget a diplomácia kapcsolatfelvételre.

Eközben Jake Sullivan, az Egyesült Államok kormányának nemzetbiztonsági tanácsadója váratlan kijevi látogatásán arról győzködte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy nem mutatna gyengeséget azzal, hogy nyitott lenne a háború első hónapjaiban megszakított tárgyalások újrakezdésére. Egy az ügyre rálátó személy szerint az amerikai politikus egy „kicsit tesztelte” a kijevi vezetés reakcióját erre a felvetésre. Amikor Vlagyimir Putyin bejelentette három ukrán tartomány orosz annektálását Kijevben azt mondták: a jelenlegi orosz államfővel már nincs miről tárgyalni.

Gyengéd nyomásgyakorlás

Ahogy a bennfentes forrás fogalmaz, Sullivan arról beszélt, hogy a háború jelenlegi szakaszában az ukrán fél erejét mutatná, ha hajlandó lenne tárgyalni a békéről. Nem próbálta közvetlenül belekényszeríteni ebbe a folyamatba az ukránokat, pusztán jelezte, hogy könnyebben fenntarthatnák a nyugat támogatását, ha erre is nyitottak lennének.

Egy Zelenszkijhez közel álló illető viszont azt szivárogtatta ki, hogy az orosz katonák ukrán földönt elkövetett háborús bűneinek nyilvánosságra kerülése után, amiről először a Kijev környékéről visszavonult orosz csapatok hagytak nyomokat, nehezen lehet eladni az ukrán közvéleménynek, hogy tárgyalniuk kellene az oroszokkal.

Az USA és szövetségesei kerülni akarják azt a látszatot, hogy a tárgyalóasztalhoz akarják kényszeríteni az ukránokat, különösen úgy, hogy átadják az oroszok által megszállt ukrán területeket az ellenségüknek – mondják amerikai és ukrán források. Számolni kell azzal is, hogy Putyin vélhetően nem akar úgy társalogni, hogy nem tárgyalhat az erő pozíciójából. Ugyanakkor az sem szerencsés, hogy a téli viszonylagos csendet arra használják a felek, hogy felkészítsék katonaságukat a tavasszal megújuló véres csatákra.

Közvetítők

A szövetségesek keresik a lehetőséget arra, hogy esetleg a gabonaszállítások felújításának ügyében korábban sikeresen közvetítő Recep Tayyip Erdogan török államfő folytatná ezt a tevékenységét. Erdogan jelezte, hogy nyitott a dologra. Eközben ukrán források szerint Izrael és az Egyesült Arab Emírségek is jelezte, hogy kész lenne közvetítő szerepet játszani a béketeremtésben, bár egyik ország sem látszik különösebben esélyesnek erre.

Eközben három fronton látszanak megmerevedni a vonalak. Az egyik Harkiv környéke, ahonnan az ukránok nyár végén indult ellentámadásukban kiszorították az oroszokat, de ettől még az orosz tüzérség lőtávolságán belül van Ukrajna második legnagyobb városa.

A második front Donbasz viszonylag hosszú nyugati határa, amelynek közepén, Bahmut környékén próbálják magukat előrehámozni az oroszok. A harmadik a Dnyipro (Dnyeper) jobb partja ahonnan az oroszok, ha visszavonták az erőiket. Ezt követően a folyó lehet a frontvonal. A visszautat az Antonyivkai híd károsításával maguk tették lehetetlenné.