Svédországban előkészítés alatt áll egy brossúra, amelyet májusban fognak postázni 4,7 millió háztartásnak - adta hírül a Financial Times. A "Ha a háborús válság jön" címet viselő tájékoztató az első ilyen információs anyag 1961 óta. Ez utóbbit 1991-ben a kis példányszámban a kormány belső használatára egyszer újranyomták.

A hasznos kis füzetecske értékes tanácsokat ad azzal kapcsolatban, mit kell tenni a "totális védekezés" jegyében egy háborús konfliktusban. A legfontosabb tudnivalók azzal kapcsolatosak, hogyan kell a családoknak gondoskodniuk a fennmaradásukhoz leginkább szükséges javakról, vízről, élelmiszerről és fűtésről. Emellett tájékoztatást ad olyan fenyegető veszélyekről is, mint a klímaváltozás, a kibertámadások és a terrorizmus.

QP | Quality Placement

Elhalványult éberség

Az egész társadalomnak fel kell készülne egy esetleges háborúra. Miután az elmúlt 25-30 évben nem használtuk a totális védelem vagy riadókészültség szavakat, az emberek elfeledkeztek ezekről - magyarázza a kormány döntését Christina Andersson, a svéd polgári védelem vezetője.

Svédország úgy élte meg a hidegháború végét, hogy azzal kapott egy "békeosztalékot", magyarán csökkenthette védelmi kiadásait, és a felszabaduló pénzt másra fordíthatta. Ez a helyzet 2014 márciusában változott meg, amikor Oroszország - felrúgva a kilencvenes évek elején megkötött budapesti szerződést a határok sérthetetlenségéről - elvette Ukrajnától a Krím félszigetet.

Az orosz hadsereg ezt követően a régi időkre emlékeztető járőrözésbe kezdett az Északi-tengeren, amelynek részeként orosz repülőgépek és tengeralattjárók megsértették a svéd légteret, illetve felségvizeket. Válaszul Svédország növelte védelmi kiadásait, újra bevezették a kötelező sorozást és egy évtizede először állandó egységeket telepítettek Gotland szigetére. Tavaly az elmúlt 23 év legnagyobb hadgyakorlatát tartották.

Nagy vita

Egy többpárti bizottság, amelynek az a feladata, hogy segítse a kormány politikájának formálását, decemberben azt a megállapítást tette, hogy nem lehet kizárni egy Svédország elleni katonai támadást. A balközép kormány több minisztere azonban a napokban próbálta nyugtatni a kedélyeket, mondván: nem valószínű a háború. Ez azonban dühödt reakciókat váltott ki a biztonságpolitikusok körében.

Ami öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, immáron nem az, még ha nem is valószínű. Ez a változás határozott politikai intézkedéseket követel - fejtegeti Martin Kragh, a svéd külügyi intézet Oroszországgal foglalkozó osztályának vezetője.

Jövőre parlamenti választások lesznek az országban, és a négy jelentős jobbközép párt először ért egyet abban, hogy Svédországnak be kellene lépnie a NATO-ba. A szociáldemokrata vezetésű kormány csak egy együttműködési megállapodást írt alá, amely egy megkönnyíti a NATO-egységeknek, hogy egy konfliktus idején az ország területén tevékenykedjenek. Kragh szerint nem jó, hogy nincs egységes stratégiai álláspontja politika elitnek az orosz fenyegetéssel kapcsolatban.

A nyitókép forrása: Anders Wiklund/AFP.