Európa-szerte egyre nagyobb az aggodalom az Oroszországtól való függőséggel kapcsolatban, mivel Moszkva ukrajnai invázióját követően csökkentek az egyes országokba irányuló orosz gázszállítások. A balti államok aggódnak a legjobban, mert Litvánia összeütközésbe került Oroszországgal, amiért blokkolja a Moszkva kalinyingrádi enklávéjába irányuló áruforgalmat – megfelelően az EU által bevezetett szankcióknak.

Harminc évvel az egykori Szovjetuniótól való elszakadás és 17 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia Oroszországtól függenek a stabil energiaellátás biztosításában. Történelmi okokból, valamint a piac kis mérete miatt eddig nem érte meg leválni az orosz hálózatról, de a balti államok így is régóta tervezik, hogy 2025-re az ENTSO-E néven ismert európai decentralizált villamosenergia-hálózat részévé váljanak.

A Reuters szerint pedig most felgyorsítják a projektet: sőt, a jelenlegi készültségben már szükség esetén azonnal meg lehetne valósítani az ENTSO-E által egy ilyen eshetőségre kidolgozott vészhelyzeti tervek alapján az átállást. 

A váltásra pedig hamar szükség is lehet: június közepétől kezdve a Gazprom sorban állította le a földgázexportot az európai államok felé arra hivatkozva, hogy karbantartási munkálatok szükségesek az Északi Áramlat és Török Áramlat nevű vezetékeken. Utóbbi ideiglenes lekapcsolása még Magyarországot is érintette. Az EU-s vezetők szerint az egész csak politikai nyomásgyakorlás volt, nem indokolták javítások a tranzitkorlátozásokat. A félelem tehát valós, hogy az áramexportnál is trükközni kezdenek Vlagyimir Putyin elnök parancsára.

Az orosz áramhálózat nagyobb, de ugyanolyan

Az orosz és a kontinentális európai rendszer egyaránt 50 hertzes frekvencián működik, de míg az orosz rendszert Moszkvából irányítják, addig a kontinentális európai hálózatok decentralizáltak, ami azt jelenti, hogy minden egyes nemzeti hálózatüzemeltető felelős a saját rendszere stabilitásának fenntartásáért.

Vészhelyzetben azonban az európai rendszerben lévők segítséget nyújthatnak egymásnak. Az EU és Ukrajna már márciusban összekapcsolta hálózatait – a tervezettnél két és fél évvel korábban –, így Ukrajna vészhelyzeti áramot kaphat Európából, ha a háború okozna áramkimaradásokat. Csütörtökön pedig élesben el is indult az ukránok felé a szolgáltatás.

Ideális esetben a balti államok csak 2025-ben kapcsolódnának le az orosz hálózatról, miután befejeződtek az infrastruktúrájuk korszerűsítésére irányuló, 1,6 milliárd euró uniós támogatással támogatott beruházások.

A Reuters értesülései szerint azonban a balti államok már most is képesek lennének megbirkózni ezzel, ha szükség lenne rá. A hálózatok stabilan működnének, de az infrastruktúra-fejlesztések elmaradása magasabb áramárakat eredményezhetne. Ezt mindenképpen elkerülné Észtország, Lettország és Litvánia, mivel náluk a legmagasabb az infláció az egész euróövezetben a magasba törő energiaárak miatt.

Oroszország egyelőre állítja, hogy elkötelezett az energiaellátási szerződések teljesítése mellett. Korábban azonban ezt mondták a gázszolgáltatásról is, amelyet már korlátoztak.