Oroszország az elmúlt években különböző eszközökkel próbálta destabilizálni Csehországot kezdve a hamis információk terjesztésétől az online támadásokig, ám az ország két államfője, a már leköszönt Václav Klaus és a jelenleg hivatalban lévő Milos Zeman egyaránt arról ismert, hogy jó viszont ápoltak orosz kollégájukkal, Vlagyimir Putyinnal. Mindezek tükrében felvethető a kérdés, hogy a cseh biztonsági szakértők közössége hogyan tekint ma Oroszországra? - kérdezte a Radio Praha Michael Romancov cseh Oroszország-szakértőt.

A válasz szerint még Klaus és Zeman sem teheti meg, hogy ne ítélje el az orosz agressziót Ukrajna ellen, ami arra utal, hogy az legalább kideríthető, hogy a szakértők túlnyomó többsége legalábbis nem tekinti Csehország barátjának a putyini rezsimet. Lehet egy szűk kisebbség, főként a hadsereg tisztikarában, akik nem osztják ezt a nézetet, de a túlnyomó többség a Krím 2014-es elcsatolása óta úgy véli, hogy Oroszország mint nagyhatalom revansra törekszik a szovjet veszteségekért, ami Csehország ellen is irányul.

A szakértő úgy látja, hogy az orosz rezsim 22 éves története alatt jelentősen változott, ám ez nem menti fel az orosz társadalmat az alól, hogy hagyta odáig fajulni a dolgokat, ahol most tartunk. Az oroszok egy kicsi kisebbsége többször megpróbált megszabadulni Putyintól, ám túlnyomó többségük közömbösségből vagy csak passzivitásból nem vett részt ebben.

Néhány ezer ember

Van néhány ezer nagyon bátor ember, aki ki mer állni a véleményéért nyíltan tiltakozva, az oroszok tízmilliói azonban nem állnak melléjük. Így volt ez a 2011, 2012, 2013-as több tíz ezres tüntetések idején, és így van ez a még megmaradt néhány ezer ember tiltakozása idején is. Eközben akiknek nem tetszik a rendszer, azok emigrálnak és van olyan becslés, amely szerint a távozók nyomán már 35 millió orosz él hazájától távol.

Ezzel együtt lehet, hogy az életkörülmények romlásával tömegtüntetések kezdődhetnek a rezsimmel szemben, és tanúi lehetünk, ahogy a hatalom brutális erőszakot alkalmaz saját társadalma ellen. Bassár el-Aszad szíriai államfő is ezt tette, amikor a 2011-es arab tavasz elérte az országát. Ez aztán elvezetett a több száz ezer áldozatot követelő szíriai polgárháborúhoz, és elképzelhető, hogy ha másként is, de Oroszország is valami hasonló elmocsarasodáson megy keresztül.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.