Nem kerülte el a világsajtó figyelmét az a szentpétervári ügy, amelyben három majdnem teljesen azonos nevű jelölt, Borisz Visnyevszkij indul a parlamenti választásokon egymás ellen, ráadásul kinézetre is megszólalásig hasonlóak. A Financial Times idézi Borisz Lararevics Visnyevszkijt, a liberális Jabloko párt indulóját, aki szerint két ellenfele politikai utasításra változtatta meg nevét és kinézetét, hogy összezavarják a választókat. A szentpétervári választási hatóságok szerint elegendő megkülönböztetés, hogy a jelöltek apai neve – a klónoké Ivanovics és Gennagyevics - nem azonos.

Nem így látta ezt Elvira Pamfilova, az orosz Központi Választási bizottság elnöke, aki szerint szégyen és felháborító az eset, amivel a hatóság, amely engedélyezte ezt, kigúnyolja a választásokat és semmibe veszi a választókat. Ben Noble brit politológus professzor, Kelet-Európa szakértő, aki Moscow Timeson megjelent cikkében elemzi a helyzetet úgy látja, két magyarázata lehet a dolognak. Lehet, hogy Pamfilova csapata adott engedély a klónok indulására, ám elszámították ennek negatív hatását, ezért kihátrálnak mögüle.

Kapcsolódó

De az is lehet – és ez a valószerűbb forgatókönyv –, hogy a moszkvai központtól távolabb láttak hozzá a választás manipulálásához, ami újabb bizonyítéka lenne annak, hogy az orosz rezsim nem működik olyan mereven hierarchikusan, mint gondolnánk. A helyi szintek döntéshozói mintegy megfelelési kényszernek engedelmeskedve játsszák a saját játékaikat, amivel úgy gondolják, hogy megfelelhetnek a felsőbbségnek.

Csalásiskola

Ezt a változatot erősíti a másik nagy botrány. A Novaja Gazeta hangfelvételek alapján arról írt, hogy Koroljov településen, Moszkva közelében választási csalási képzést tartottak a választási bizottság tagjainak. Megmondták, milyen kormánypárti győzelmet akarnak, és hogyan kell csalni ahhoz, hogy ezt elérjék. Pamfilova erre is felháborodottan reagált és vizsgálatot ígért. Jellemző, hogy senkinek nem jutott eszébe hamisnak minősíteni az ügy alapjául szolgáló felvételt.

Ennek alapján arra következtethetünk, hogy a országos testület vezetőjének felháborodása őszinte, főként, hogy Pamvilovát azzal bízták meg, hogy garantálja a választások legitimitását. A konfliktus nem új, Pamfilova a 2016-os Duma-választásokon elrendelte a szentpervári választási bizottság tevékenységének felülvizsgálatát, miután olyan jelzéseket kapott, hogy az északi városban sérült a szavazás tisztasága.

Lejátszott meccs

Választási szakértők szerint nem kérdéses a szavazás kimenetele annak ellenére, hogy a kormánypártnak, az Egységes Oroszországnak nem tudtak 29 százaléknál nagyobb támogatottságot mérni a közvélemény-kutatók. A párt ugyan Vlagyimir Putyin csapatként reklámozza magát, és a népszerű Szergej Sojgu védelmi, illetve Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti a listáját, ám még ez sem segített sokat. Ezzel a Kreml ellenőrzése alatt álló – kormánypárti vagy ellenzéki szerepet játszó - négy párt fog bejutni a parlamentbe.

A szavazás jellegzetessége, hogy minden olyan jelenséget, ami a Kreml akaratával szemben befolyásolhatja a választás eredményét, külföldi manipulációnak minősítenek. Ezek közül a legfontosabb Alekszej Navalnij ellenzéki vezér okos szavazás módszere, amelyben azt ajánlják a kormánnyal elégedetlen választóknak, hogy a kormánypárti jelölttel szemben álló legesélyesebb induló neve mellé tegyék az X-et. Navalnij levelet írt a börtönből, amiben megerősítette ezt a kezdeményezését azzal a magyarázattal, hogy a cél nem a győzelem, hanem a kormánypárt gyengítése. A Kreml szerint ezzel az amerikai CIA ügynökeként akarja manipulálni a választások eredményét.

Üzenet Putyinnak is

Ez az utolsó országos szavazás a 2024-es elnökválasztás előtt, amelyen vagy indul a regnáló államfő, vagy nem, miközben Putyin népszerűsége nem csupán a társadalomban, hanem a kormányzaton belül is csökken. Ez belső szakításhoz, esetleg palotaforradalomhoz vezethet – véli Alekszander Kinyev politiológus. Navalnij akciója két éve a moszkvai helyhatósági választáson 20 helytől fosztotta meg az Egységes Oroszországot a korábbi 45-ből, és most is hozhat egy kommunista vagy liberális jelöltnek 15 százaléknyi pluszt, amivel nyerhet. Így a két választási csalási ügy, ami kiderült, arra utal, hogy az ország vezetése nem akarja a véletlenre (a választókra) bízni a szavazás végeredményét.