A kulcsfontosságú éghajlati tárgyalásokon részt vesz többek között a milliárdos és volt alumíniumipari mágnás, Oleg Deripaszka, aki brit szankciók hatálya alatt áll, valamint a milliárdos Andrej Melnicsenko, az orosz műtrágya vállalat, az EuroChem csoport volt vezetője, akit az Európai Unió egyéni szankciókkal sújtott, amelyeket ő vitatott, "abszurdnak és értelmetlennek" nevezve azokat.

Gazprom gázipari óriás hat küldöttet küldött a tárgyalásokra, a Sberbank ügyvezető igazgatója mellett. Mindkettőre amerikai és uniós szankciók vonatkoznak. A Lukoil olajvállalat, a Szeverstal bányavállalat és a Magnyitogorszki Vas- és Acélművek képviselői is részt vesznek az ENSZ konferenciáján, miközben mindannyian amerikai szankciók hatálya alatt állnak.

Az EU által jelenleg szankciókkal sújtott Tatneft olaj- és gázipari vállalat három lobbistát küldött az éghajlati tárgyalásokra a Corporate Accountability, a Global Witness és a Corporate Europe Observatory szervezetek által összeállított adatok szerint. Az orosz küldöttségben szerepelnek a Severstal és az NLMK Group kohászati vállalatok is, amelyek az EU által szankciókkal sújtott iparág részei – számolt be a Guardian.

Az egyiptomi Sarm el-Sejk üdülővárosban összegyűlt küldöttek környezetvédelmi csoportok, tudósok és a déli félteke országainak képviselői attól tartottak, hogy Európa energiaválságát ürügyként használhatják fel az afrikai gázfeltárások folytatására, ahelyett, hogy a megújuló energiaforrások növelésére törekednének világszerte. Az ipari lobbisták, valamint az olaj- és gázipari vezetők - köztük az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének hat képviselője - jelenléte azt sugallja, hogy Oroszország a kulcsfontosságú éghajlati tárgyalásokat az üzletszerzésre használja fel.

Ez arra is utal, hogy az orosz küldöttség talán olyan nem szankcionált iparágakat akar támogatni, mint például egyes fémek és műtrágyák, amelyek kapcsolatban állnak Oroszországnak a globális élelmiszerellátásra gyakorolt hatásával és az élelmiszertermékek növekvő költségeivel, különösen a déli félteke országaiban. Ukrán és nyugati tisztviselők azzal vádolják Moszkvát, hogy a Kreml az ukrajnai inváziója óta fegyverként használja az élelmiszerellátást, mivel az orosz és ukrán szállítások leállításával az élelmiszerárak globális emelkedése indult meg. Oroszország arra használta az árhullámot, hogy nyomást gyakoroljon az Ukrajnát támogató nyugati országokra, és hogy befolyást gyakoroljon a déli féltekén lévő országokra, hogy az ENSZ-ben ne ítéljék az ukrajnai megszállást.

A karbonsemleges Oroszország lett az áldozat

Oroszország az USA és Szaúd-Arábia mögött a világ negyedik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója és harmadik legnagyobb olajszállítója, és környezetvédelmi szempontból is problémás, mivel a sarkvidéki fúrásokat már egy évtizede folytatja a további fosszilis energiahordozók után kutatva, miközben a permafroszt a globális hőmérséklet emelkedése miatt olvad.

A kritikusok azzal érveltek, hogy Oroszország kereste a módját annak, hogyan tudna hasznot húzni az éghajlati válságból, különösen az északi-sarkvidéki fúrások tekintetében. Putyin klímavédelmi megbízottja, Ruszlan Edelgerjev a Cop27 tárgyalásokon elmondta, hogy "ha nem lennének szankciók, korlátozások vagy bármilyen diszkriminatív megközelítés, az Orosz Föderáció korábban is eljuthatott volna a karbonsemlegességhez".