Május elején az orosz hadsereg egységei még Harkiv elővárosaiból tartották tűz alatt Ukrajna második legnagyobb városának központját, ám az ukrán csapatok ellentámadása visszavetette ezeket az erőket 30 kilométerrel az orosz-ukrán határ felé. Ez meghozta a kijevi vezetés önbizalmát a háború kimenetelével kapcsolatban – írja a Financial Times a május közepére kialakult hadi helyzetet elemző cikkében. Dmitro Kuleba külügyminiszter a brit üzleti lapnak azt mondta, kormánya úgy véli, hogy az ukrán hadsereg vissza tudja szorítani az orosz inváziós erőket az ukrán-orosz határ mögé.

Egyes tisztviselők még optimistábbak, már amennyiben a súlyosan megtépázott országban beszélhetünk optimizmusról. Szerintük ezt a célt még 2022 vége előtt elérhetik, beleértve a Donbasz felszabadítását, ahol a legerősebb orosz katonai összevonással állnak szemben. Ha mindent megkapunk júniusra, akkor kiverhetjük őket októberre – mondta Andrij Zagorodnyuk korábbi védelmi miniszter, a kijevi Védelmi Stratégiák Központja kutatóintézet igazgatója a nyugati katonai támogatásra utalva.

Kapcsolódó

A nyugati tisztviselők és katonai elemzők azonban ennél jóval óvatosabban fogalmaznak. Erősödik az a feltételezés, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, ám reálisabb arról beszélni, hogy Ukrajna nem veszít és Oroszország nem nyer ebben az összecsapásban – véli Samuel Cranny-Evans, a londoni Royal United Services Institute kutatóintézet katonai elemzője.

Nézőpont kérdése

A hozzáállás változásának lélektani oldalára hívja fel a figyelmet Mathieu Boulégue, a Chatham House kutatóintézet Oroszország- és Eurázsia-szakértője. Szerinte az ukránoknak és szövetségeseiknek szükségük van a győzelem lehetőségének tudatára, mert az arra irányítja a figyelmüket, hogy mit nyerhetnek a sikerrel, szemben azzal, hogy az oroszok mit veszíthetnek a háborúval.

Hogy mire gondolhatott, arra talán a Luhanszki régió nyugati szélén lévő Popászna kisváros példája világít rá. Az orosz erők alig haladtak előre e település körül a harctéren azt követően, hogy április második felében bejelentették a Kijev körüli hadműveletek végét. Egy nappal a győzelem napja előtt, május 8-n aztán elfoglalták a várost, amit az orosz média „jelentős győzelemként” tálalt. Az ukrán médiában ugyanez „taktikai visszavonulásként” szerepelt. Ezzel egyidejűleg azonban megjelent a közösségi médiában egy légi felvétel arról, ahogy az ukrán erők szétromboltak egy orosz pontonhidat a közeli folyón, mellette a parton rengeteg rommá lőtt orosz tank és egyéb jármű látható.

Távolabbról nézve az összképet leginkább úgy tűnik, holtpontra jutott a konfliktus. A zsoldosokat foglalkoztató és a korábbi ukrajnai és szíriai orosz beavatkozásokban részt vevő orosz Wagner Group biztonsági cég értékelése szerint Oroszországnak 800 ezer katonára lenne szüksége Ukrajna legyőzéséhez – derült ki a szervezet Telegramon megjelent értékeléséből. Ehelyett csak 100 ezer orosz támadt rá a testvér népre, és a Moscow Timesnak nyilatkozó szakértők szerint Vlagyimir Putyin államfő azért nem jelentette be a mozgósítást Május 9-én, mert a modern technika kezelésére korlátozottan képes besorozottak bevetése csak az elesettek számát növelné.

Lövöldöznek reggel, délben, este

Cranny-Evans a patthelyzetet részletezi. Az oroszok ülnek a fenekükön a front mögött és keményen tüzelnek a tüzérségükkel, de nincs megfelelő gyalogságuk, hogy benyomuljanak a letarolt területre és a fegyvernemeik együttműködése csapnivaló. Az ukránok helyzete ennek ellenkezője: taktikailag érett csapataik vannak, de nincs tűzerejük, amivel ledózerolhatnák maguk előtt az ellenségüket. Az eredmény patthelyzet.

A kiterjedt ukrán ellentámadáshoz az ukrán félnek nagy hatótávolságú tüzérségre lenne szüksége, amivel mélyen a front mögött támadhatnák az orosz erőket. A nyugati szövetségesek eddig 120 ilyen fegyvert adtak nekik. Emellett teherautókra, felfegyverzett járművekre és üzemanyagra is szükségük lenne, nem beszélve a légierőről, mert a támadáshoz biztosítani kellene a légteret.

Az igaz, hogy hosszabb távon a folyamatos nyugati segítség az ukrán fél javára billentheti az erőegyensúlyt, ám kérdés, hogy ez mire lehet elég. Az ukránok a teljes mozgósítás nyomán elegendő katonával rendelkeznek és ha a volt szovjet eszközökről átfegyverzik őket nyugatiakra, akkor könnyebbé válik a muníció utánpótlása. Eközben az orosz veszteségeket a brit védelmi minisztérium 15 ezer elesett katonára és 30 ezer sebesültre becsüli, s bár a tüzérségük utánpótlása jó, a nyugati szankciók miatt hírek szerint mosogatógépekbe szánt chipeket kénytelenek használni a katonai eszközökben.