Putyin erről egy második világháborús veteránokkal tartott találkozón beszélt Szentpétervárott, mindössze néhány nappal az után, hogy olyan alkotmánymódosításokra tett javaslatot, amelyek segíthetnének neki a hatalomban maradni azt követően, hogy 2024-ben lejár a hivatali ideje.

A találkozón az egyik veterán azt javasolta, ne legyen korlátozás az elnök hivatali idejére vonatkozóan, mire Putyin úgy válaszolt: nagyon zavaró lenne visszatérni a nyolcvanas évekbeli helyzethez, amikor is az állam vezetői sorban egymás után életük végéig hatalmon maradtak.

Bizonytalanság övezi Oroszország jövőbeli politikai irányvonalát azóta, hogy az államfő szerdán a törvényhozás két háza előtt elmondott éves beszédében olyan alkotmánymódosításokat javasolt, amelyek lehetővé teszik a törvényhozók számára a miniszterelnök és a kabinet tagjainak kinevezését. Ezzel a felhatalmazással jelenleg az elnök rendelkezik. Megfigyelők szerint a parlament és a kabinet jogköreinek növelésével, illetve az elnök jogköreinek megkurtításával Putyin megismételheti azt a stratégiát, amelyet korábban alkalmazott, hogy a hatalomban maradjon, amikor is átült a miniszterelnöki székbe.

Putyin 2000-ben lett először elnök, majd 2008-ban miniszterelnök, mivel az alkotmányos korlátozások nem tették lehetővé, hogy az egymást követő harmadik alkalommal is államfő lehessen. Putyin kormányfői ideje alatt az elnök Dmitrij Medvegyev volt, akit széles körben Putyinnál kevésbé befolyásosnak tartottak. Medvegyev, aki Putyinnak az elnöki tisztségbe való visszatérését követően miniszterelnök lett, szerdán benyújtotta lemondását azt követően, hogy Putyin beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő. Helyére az elnök Mihail Misusztyint, a Szövetségi Adószolgálat vezetőjét nevezte ki, aki miniszterelnökként valószínűleg nem fog "független utat követni".