Az elemzői közösség októberre várja az első kamatemelést. Eddig a legtöbb szakértő azzal számolt, hogy legkorábban 2011 végén nyúl az ECB az alapkamathoz. A szerdán bemutatott vizsgálat szerint 12 havi távlatban 1 és 1,5 százalék között lehet a jegybanki alapkamat az euróövezetben. Két éves időhorizonton 1,5-2,5 százalék közti alapkamatot látnak az elemzők. Az ECB vezető képviselőinek az utóbbi hetekben tett nyilatkozatai felerősítették a kamatemelési várakozásokat. Az euróövezeti monetáris politika irányítói szerint a növekvő infláció késztethet cselekvésre. A fogyasztói árak az idén januárban 2,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, míg az ECB 2 százalék alatti inflációt tart megfelelőnek. Az elemzői konszenzus szerint a drágulás folytatódik, az átlagos infláció a tavalyi 1,6 százalékról az idén 2 százalékra, jövőre pedig 2,4 százalékra emelkedhet. Az ECB kormányzótanácsa a legutóbbi, februári havi rendes ülésén már sorban a 21. alkalommal hagyta változatlanul, 1 százalékon az irányadó refinanszírozási kamatát. A testület a gazdaság élénkítése céljából csökkentette, majd tartotta a kamatot a történelmi mélypontot jelentő szinten. A pénzpiaci likviditást is bővítette, korlátlan mértékben bocsátott forrást az euróövezeti bankok rendelkezésére. A recesszió időközben véget ért, a növekedés beindult, az inflációs nyomás azonban megnőtt a 17 országból álló övezetben.