Egyelőre egyetlen könnyítésben tudtak megegyezni a Görögországot támogató donorok, az IMF, az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Bizottság és az eurózóna tagállamainak vezetői: két évvel, 2016-ig meghosszabbítják az országnak nyújtott összesen 174 milliárd eurós két hitelprogram határidejét - jelentette a Financial Times (FT) uniós forrásokra hivatkozva. Az athéni kormány így több időt kap a vele szemben támasztott feltételek teljesítésére. Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfői találkozójukon megegyezhetnek ebben a könnyítésben, amelynek nyomán a hitelezők átutalhatják az EU-IMF hitel 31,5 milliárd eurós következő részletet, amit tavasszal, az országot politikai bénultságba taszító két választás előtt függesztették fel.

A hosszabbítás miatt pluszkölcsönre van szüksége Görögországnak, amelynek forrásáról nincs egyezség a donorok között. Az álláspontontok ugyan állítólag közelednek egymáshoz, ám a résztvevők kifuthatnak az időből, mivel Athénnek ötmilliárd dollárt kell törlesztenie jövő pénteken. A hitelrészlet felszabadítása későn jöhet ehhez, illetve ez a pénz jórészt a költségvetés kiadásaira kell, ezért a törlesztési határidő lekésése államcsőddel fenyeget.

Orosz rulett

Az ötmilliárdos lejáró kölcsön az Európai Központi Bank (ECB) kezében van, amely tovább is görgethetné annak törlesztését, ám az FT forrásai szerint megtagadta a haladékot, hogy nyomást gyakoroljon a vitázó felekre. A bank megállapodást akar, mégpedig gyorsan. Az IMF pesszimistán ítéli meg a görög gazdaság növekedési kilátásait, úgy véli, nem tudják teljesíteni a privatizációs programot, amelytől 50 milliárd euró bevételt remélnek, és attól tart, hogy meglepetést okozhat a görög bankok tőkeszükséglete is. Az európai donorok ennél optimistábbak.

Emiatt azonban öt-tíz százalékpontos eltérés mutatkozik abban, mekkora lesz a görög adósság 2020-ban - ez az az év, amelyben Athénnak elvileg saját lábára kellene állnia költségvetése és tartozásai finanszírozásában. A IMF kitart amellett, hogy erre az időpontra a GDP 120 százalékra kell leszorítani az adósságállományt, míg az Európai Bizottság 125 százalékos célt fogalmaz meg 2022-re.

Mivel újabb hitelt nem akarnak adni Görögországnak, a meglévők valamilyen csökkentése jöhet szóba. Az eurózóna tagországainak szakértői úgy látják, elég lenne az EU-IMF hitel kamatának csökkentése a bankközi kamatláb plusz 150 bázispontról plusz 80 bázispontra, illetve az ECB kezében lévő 55 milliárd eurónyi kötvényen elérhető profit elengedése. Az utóbbi a papírok vételára és a könyv szerinti értéke közötti különbség, nagyjából 12-15 milliárd euró lenne. Kétséges azonban, hogy így valóban elég pénzt lehet-e összegereblyézni.