Az ukrán kormányerők és az oroszbarát lázadók kijelentették, hogy nem hajtják végre a múlt héten elfogadott második minszki tűzszüneti megállapodás azon pontját, amely szerint a vasárnap életbe lépett fegyvernyugvást követő második napon el kellene kezdeniük nehézfegyvereik visszavonását a kettejük közötti 50-140 kilométer széles zónából. Ezzel az összeomlás szélére jutott a tűzszünet - értékelte a helyzetet a Reuters.

A harcok ugyan a frontvonal nagy részén elhaltak, ám a felek továbbra sem tudnak megegyezni Debaltceve város sorsáról. A lázadók két központját, Luhanszkot és Donyecket összekötő útvonal felénél lévő közlekedési csomópont egyelőre ukrán kézen van, de a felkelők körülzárták a várost. Erre hivatkozva úgy vélik, hogy az az övék, ám a kijevi kormányerők nem értenek ezzel egyet és igyekeznek tartani állásaikat. Ellenmondó hírek érkeznek arról, milyen sikerrel. Az elmúlt két napban a két oldal nehézfegyverekkel lőtte egymást ezen a kritikus helyen.

Kapcsolódó

Lázas telefonálások

Az EBESZ szakértői ma talán bejuthatnak a városba, miután tegnap a szeparatisták megtagadták az átengedésüket a frontvonalon. A német kormány kapcsolatba lépett az orosz és az ukrán vezetéssel annak érekében, hogy szabaddá tegyék az utat a tűzszünet ellenőrzésével megbízott szervezet emberei előtt.

Berlin követelése a nehézfegyverek kivonásával kapcsolatban azonban, úgy tűnik, süket fülekre talált. Pedig orosz és ukrán tisztviselők, illetve az EBESZ és a felkelők képviselői telefonon tárgyaltak a békemegállapodás betartása érdekében teendő lépésekről. Hiába.

Mossák kezeiket

Nincs jogunk megállítani a harcokat Debaltcevénél. Ez morális kérdés, ugyanis nemzetközi területről van szó - fejtette ki a Reutersnek az oroszbarát erők álláspontját Donyeckben Denis Pushilin, az lázadók egyik vezető képviselője. Válaszolnunk kell a ránk zúduló tűzre, igyekeznünk kell legyűrni az ellenségünk állásait. A nehézfegyverekről azt mondta, hogy készek a kölcsönös visszavonásra, de egyoldalúan egyetlen lépést sem tesznek, mert azzal célponttá tennék katonáikat.

Az ukrán álláspont úgy szól, hogy a megjelölt ágyúkat, rakétákat és más fegyvereket csak akkor vonják vissza, ha teljesül a minszki egyezmény első pontja, nevezetesen megvalósul a tűzszünet. Ezzel szemben a frontvonal egyes részein harcok dúltak az elmúlt 24 órában, így nem teljesül ez a feltétel - mondta Anrdij Liszenko kijevi katonai szóvivő. A Reuters kérdésére megerősítette, hogy a Debaltceve környéki harcok miatt sehol sem tudnak lépni, mivel a múlt heti megállapodás szerint a front teljes hosszában be kell fejeződniük az összecsapásoknak.

Idegeskedik a Nyugat

Az új tűzszünet nem sok reményt kínált az eddig több mint ötezer ember életét követelő háború lezárására, miután a szeptemberben kötött első minszki egyezmény alapján összehozott előző fegyvernyugvás a múlt hónapban összeomlott. Az EU újabb kitiltásokkal igyekezett nyomást gyakorolni a szeparatistákat támogató

Oroszországra. Moszkva "megfelelő" választ ígért.
Az amerikai kormány aggasztónak tartja, ami Debaltceve körül történik és utána fognak járni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint újabb katonai ellátmányt szállító járműoszlopok tartanak a harci területre. Moszkva a kezdettől fogva tagadja, hogy támogatná a lázadókat. Az USA a szeparatistákat teszi felelőssé a tűzszünet megsértéséért.

Putyin ravasz terve

Egyes elemzők szerint a játszma Vlagyimir Putyin tervének megvalósításáról szól. Eszerint az orosz államfő arra számít, hogy a harcok miatt előbb összeomlik Ukrajna, mint az alacsony olajár és a nyugati szankciók miatt az orosz gazdaság. Az előbbi hatalomváltáshoz, oroszbarát vezetés hatalomra kerüléséhez vezethet Kijevben, míg ő nem bukik bele a válságba, mert a nép a Krím bekebelezés óta hősnek tartja, akiért vállalja a szenvedéseket is.

Földi pokol

A TSZN ukrán televízió helyszíni jelentetése szerint a szakadárok egyik egysége a muszlimoknál szokásos Allah akbar kiáltással rohamozta meg rendőrkapitányság épületét Debaltcevében. Az ukrán sajtó korábban többször beszámolt arról, hogy a szakadárok soraiban sok csecsen zsoldos harcol, akik a Putyint támogató csecsen elnök, Ramzan Kadirov fegyveresei - emlékeztetett az MTI.

Egy másik ukrán újságíró a Kijevi Rusz nevű önkéntes alakulattól származó értesülésre hivatkozva azt írta a Facebookon, hogy a Debalcevét védő ukránok legfeljebb 12 órán át tudják tartani magukat. Ha nem kapnak segítséget, valamennyien meghalhatnak. A kijevi katonai parancsnokság elismeri, hogy a város környékén és külső kerületeiben heves harcok folynak. Különösen feszült a helyzet a vasútállomásnál - egyes hírek szerint ez legalább részben a szakadárok kezére került -, de cáfolta az orosz médiában megjelent híreket, amelyek szerint az ukránok elkezdték feladni állásaikat.