A multinacionális cégek európai alkalmazottainak 80-90 százaléka jelentené a főnökségnek, ha azt gyanítaná, hogy az egyik munkatársa csalásban, vesztegetésben vagy korrupcióban érintett. A leginkább "beköpős" nemzet ebből a szempontból Nagy-Britannia, a hol az Ernst & Young tanácsadó cég felmérésben megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő bizony felnyomná munkatársát, ha ilyen gyanúja támadna. A skála túlsó végén a franciák állnak, akiknek csak 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelentene kollégájáról, azaz több mint 60 százalékuk nem adná fel munkatársát. Magyarországon csak a megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy tartózkodna a bejelentéstől vesztegetés vagy korrupció gyanúja esetén. Ez elég kicsinek tűnik, ám a kelet-közép-európai országok átlaga 15 százalék, a nyugat-európaiaké pedig 8. Kiegyenlítettebb a helyzet, ha arra a kérdésre keressük a választ, vajon a megkérdezettek hány százaléka gondolja úgy, hogy más alkalmazott nem tenne bejelentést csalás, vesztegetés vagy korrupció gyanúja esetén. Magyarországon csak a dolgozók 14 százaléka bízik meg ilyen szinten kollégáiban, ami éppen megegyezik a kelet-közép-európai átlaggal. Nyugat-Európában nagyobb a bizalmatlansági arány: ott csak a munkatársak 10 százaléka nem feltételezi asztalszomszédjáról, hogy az fölnyomná, ha úgy adódna. Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka azért nem tenne feljelentés, mert attól fél, hogy ha megteszi, akkor őt is megbünteti a főnökség. Kelet-Közép-Európában 55, Nyugat-Európában 37 százalék ez az arány. Itthon 45 százalék azok részaránya, akik szerint nem fontos dolog a bejelentés, míg a régióban és a kontinens nyugati felén csak 21-21 százalék az így gondolkodók aránya. A kollégák retorziójától azonban idehaza csak a dolgozók 5 százaléka fél, míg a kelet-közép-európaiak 13, a nyugat-európaiak 18 százaléka. Bár a tapasztalatok szerint a korrupció, csalás és vesztegetés elleni legjobb módszer az, ha az alkalmazottak figyelik egymást, és besúgják a főnökségnek, ha ilyesmire gyanakodnak, a cégek nem tesznek eleget e rendszer kiépítése érdekében. A piackutató felmérésben megkérdezett dolgozóknak csak egyharmada volt tisztában azzal, hogy megvan a lehetősége a kollégájával kapcsolatos gyanúi közlésére. Nagy-Britanniában 72 százalék ez az arány, míg a másik véglet Szlovákia, ahol mindössze 27 százalék. Magyarországon a válaszadók 33 százaléka mondta azt, hogy tud a cégnél működő sajátos forródrótról, míg 29 százalékuk úgy tudta, nincs ilyen, 38 százalékuk pedig nem tudott erről. Sajátos adat még az is, hogy a megkérdezettek 21 százaléka úgy véli, ha csalással, korrupcióval vagy visszaélés elkövetésével vádolna valakit, akkor a cége nem védené meg, azaz például nem garantálná, hogy titokban marad a szerepe.