A pakisztáni parlament több mint száz Imrán Hán volt miniszterelnökhöz hű képviselője lemondott a mandátumáról, amivel kaotikussá teszik az ország belpolitikai viszonyait az új kormány megalakulásának időszakában – jelentette a Reuters. Hánt parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg az összefogott ellenzék, utódára Shehbaz Sharifra az a feladat vár, hogy kihúzza a 220 milliós lélekszámú országot a politikai és gazdasági válságból.

Hán távozását a lemondások mellett tüntetések kísérték, és az emberek politikai hevületét várhatóan magasan fogja tartani, hogy a lemondások nyomán több mint száz időközi választás lesz a közvetkező két hónapban. Hán lehetőséget kap arra, hogy mobilizálja támogatóit, és az elhúzódó felfordulás nem segít az atomfegyverrel rendelkező ország új vezetésének abban, hogy rendet tegyen a gazdaságban.

Sharifról azt tartják Pakisztánban, hogy hatékony adminisztratív vezető, ám politikusnak szürke. A 70 éves kormányfő a 72 éves Nawaz Sharif testvére, aki háromszor állt az ország élén kormányfőként. Elemzők szerint előnye bátyjával szemben, hogy barátságos viszonyt ápol a hadsereggel, amely hagyományosan ellenőrzése alatt tartja Pakisztán védelmi és külpolitikáját.

Ez a jó viszony Nawazról nem volt elmondható.

Minden rendben lesz

Miután megválasztották az ország miniszterelnökévé, Sharif letette a főesküt, hogy a vezetésével legyűrik a gazdasági bajokat, amelyek egyebek mellett abban mutatkoznak meg, hogy a rúpia soha nem látott mélységbe gyengült a dollárral szemben, ezért a jegybank április első hetében kénytelen volt szintén példátlanul nagy kamatemelést végrehajtani. Az új kormányfő az elmúlt napokban adott sajtóinterjújában azt ígérte, hogy javítja országa kapcsolatát az Egyesült Államokkal, ami éles ellentétben áll Hán rossz viszonyával az USA-val.

Az utóbbi szerint valójában az Egyesült Államok áll a megbuktatása mögött.

Sharif azt is megígérte beiktatási beszédében, hogy javítani fogja Pakisztán és a szomszédos Kína, illetve India kapcsolatait, bár az utóbbit nehéz lesz anélkül, hogy a hegyvidéki Kashmirral kapcsolatos területi vitákat rendeznék. Ezért a régióért számos háborút vívott a cseppet sem jó szomszédi viszonyban élő két ország. Kínával más a helyzet: az új kormány fel kívánja gyorsítani a 60 milliárd dollár ráfordításával épülő China-Pakistan Economic Corridor (CPEC) kiépítését, ami része a pekingi vezetés új selyemút álmának, azaz a kínai árukat és piacaikat a szárazföldön összekötő szállítási folyosók kiépítésének.

Színes politikatörténet

Pakisztán 75 éves politikatörténete finoman szólva is színesnek tekinthető, hiszen egyetlen kormányfő sem töltötte ki teljes kormányzási periódusát. Az azonban újdonság, hogy Hán az első olyan miniszterelnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el hivatalából. A bukást inkább katonai puccsok formájában szokták ebben az országban elszenvedni, amelyekből sikeres és sikertelen is számos volt az elmúlt évtizedekben. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a politikai váltógazdaságnak a demokráciától eltérő formái is léteznek.

A hadsereg, amely az 1947-ben kikiáltott függetlenség óta eltelt 75 évből közel 50-ben vezette Pakisztánt, kezdetben szimpatizált a 2018-ban megválasztott Hán konzervatív programjával, ám ez a támogatás részben a gazdaság vergődése, részben a katonai hírszerzés vezetőjének vitatott kinevezése után az elmúlt években megkopott.

Hawaz Sharifot a pakisztáni legfelsőbb bíróság 2017-ben eltiltotta a közhivatalok betöltésétől, majd külföldre távozott gyógykezelésre. Így csak néhány hónapot töltött le a korrupció miatt rá kiszabott tízéves börtönbüntetéséből. Hán szerint ellenzéke megsértette a nemzetet azzal, hogy hatalomra emelte a testvérét.