Az idén Spanyolországban tartott éves csúcs több szempontból is kifejezetten transzformatív volt a NATO számára. Nem csak egykori Szovjet Unió által semlegességbe kényszerített Finnország, de az elvből 200 éve pacifista Svédország is feladta katonai függetlenségét, és a törökökkel folytatott hosszas tárgyalások után, megkapták hivatalos meghívójuk a szövetségbe.

Mivel a skandináv országok katonai ereje mindig is szoros együttműködésben volt a NATO csapatokkal, így nem kellett annak fejlesztéséről előzetes tervet sem leadniuk. A most következő ratifikációs folyamat minden országban egyedi lehet, de a legtöbb esetben parlamenti szavazáshoz kötött.

Hogy ez mikorra sikerül, nehéz megmondani, de Recep Tayyip Erdogan török elnök, már most elmondta, hogy csak azután lehet ratifikáció, miután a svédek teljesítették a keddi háromoldalú memorandumban foglaltakat, és kiadják az országukban tartózkodó, kurd terrorcsoporthoz köthető embereket.

Ha ez végbemegy, onnantól vonatkozik rájuk is a szövetség 5. cikke, mely szerint bármely ellenük elkövetett agressziót, a teljes NATO elleninek tekintenek. Az átmeneti időszakban már korábban több jelentősebb állam, köztük a messze legjelentősebb nukleáris arzenállal rendelkező Egyesült Államok is ígéretet tett a két ország védelmére.

Újraszövődő függöny

Finnország csatlakozásával egy olyan ország kerül Szent Pétervár közvetlen szomszédságába, ami meglehetősen jelentősnek mondható katonasággal, erős tüzérséggel és fejlett technológiával rendelkezik. Ugyan vasfüggönyt még nem húzódott, a nyugati összeállással, és a szankciós politikával tartósan megváltozik Oroszország helye a világban.

A csúcstalálkozón 2010 óta először frissítették a NATO stratégiai koncepcióját is, amelyben egészen idáig partnerként volt számontartva az oroszok. Most ők számítanak a "legközvetlenebb fenyegetésnek," de mellettük Kína is listára került. Míg a gazdasági szuperhatalom ez idáig egyáltalán nem kapott helyet a koncepcióban, most a szövetség érdekeinek és értékeinek "kihívójaként" szerepel.

Kína gyakorlatilag az egyetlen nemzetközileg is jelentős szereplő, aki nem ítélte el Oroszországot, és bár Hszi Csin-ping elnök nyíltan nem támogatja Putyin ambícióit, az új stratégia koncepció szerint a két ország közti egyre mélyülő stratégiai partnerség, rendszerszintű kihívást jelent az Euro-atlanti világnak.

Amerika a kapuig megy

A madridi csúcsot zárónapján adott sajtótájékoztatóan Joe Biden elmondta, hogy a háború előtt konkrétan megmondta Putyinnak, hogy ha megtámadja Ukrajnát, akkor a Nyugat összezár, és szerinte most már az orosz elnök is láthatja, hogy pontosan ez történt.

Biden azt is kijelentette, hogy a háborúnak akkor lesz vége, ha Putyin felhagy "irracionális" viselkedésével, de akárhogy is áll az USA, mindaddig támogatni fogják Ukrajnát, amíg annak szüksége van rá. Emellett a NATO minden eshetőségre is fel akar készülni, így a közeljövőben jelentősen megnövekszik Európában az amerikai katonai jelenlét.

"Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul a #NATO további csapatokkal, repülőgépekkel és hajókkal erősítette meg védelmi jelenlétét a szövetség keleti részén."
Kép: Facebook /NATO

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az USA idén már eddig is 20 000-rel növelte Európában állomásozó katonáinak a számát, de hamarosan gyakorlatilag Magyarország lehet az egyetlen kelet-európai ország, ahol nincsenek amerikai csapatok, és szintén az egyetlen Ukrajnával határos állam, ahova nem telepítenek további légvédelmet.

Orosz keretezés

Arra ugyan egyelőre senki sem adott konkrét választ, hogy fognak-e kifejezetten NATO bázisokat, vagy egyéb eszközöket telepíteni a frissen csatlakozó Skandináv országokba. Putyin szerint amíg ezt nem teszik meg, addig nincs probléma a csatlakozásukkal, de ha a NATO elkezd Finnországban mozogni, nem marad el a válasz, és ők is építkezni kezdenek.

Bár a valódi deeszkalációra úgy tűnik tartósan kevés az esély, Oroszország visszavonult a megszállás elején elhíresült Kígyó szigetről, amit néhány napja az ukránok rakétákkal találtak el. A Kreml szerint gesztusból hagyták ott a szigetet, kifejezetten azért, hogy szabad tengeri utat nyissanak az ukrán gabonának, ami szintén egy fontos NATO célként jelent meg a csúcstalálkozón.