Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 46 millió választópolgár dönthet arról, hogy bizalmat szavaz-e újabb öt évre a konzervatív Nicolas Sarkozy jelenlegi államfőnek vagy pedig Francois Hollande személyében 17 év után újra baloldali politikust küld az Elysée-palotába. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó megközelítőleg egymillió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója.

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint a két jelölt között a különbség ugyan csökkent, de a két héttel ezelőtti első fordulóban a szavazatok 28,6 százalékával élen végzett szocialista jelölt számít továbbra is az esélyesebbnek. Francois Hollande-nak 52-53,5 százalék közötti támogatottságú győzelmet prognosztizálnak a közvélemény-kutatók - arta az MTI. Az első fordulóban az ellenzéki kihívója mögött alig félmillió szavazattal kevesebbet kapott jelenlegi elnök 46,5-48 százalék közötti eredményre számíthat.

Kapcsolódó

Sarkozy veresége esetén 1981 óta az első francia elnök lenne, akit nem választanak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltanak. Amennyiben Francois Hollande nyeri meg az elnökválasztást, ő lesz az V. köztársaság történetében a második baloldali államfője Franciaországnak Francois Mitterrand után, aki 1981 és 1995 között állt az ország élén.
A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

A hivatalban lévő elnök esélyeit rontja, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül egyik sem támogatja Sarkozyt. A 9 százalékot elért centrista Francois Bayrou csütörtökön este jelezte: személy szerint Hollande-ot támogatja, de hívei számára nem ad ajánlást. Ez az első alkalom Franciaországban, hogy egy centrista politikus nem a jobb-, hanem a baloldal mögé állt. Két nappal korábban pedig a 18 százalékot szerző szélsőjobboldali Marine Le Pen elárulta: üres szavazólapot fog leadni vasárnap, és ő is a híveire bízza, hogy kit választanak. A Nemzeti Front más vezetői azonban a kamerák előtt sem tagadták, hogy Hollande-ra fognak szavazni. Azt remélik ugyanis, hogy Sarkozy veresége szétrobbanthatja a szétzilálódott jobbközép tábort, amely Marine Le Pen körül szerveződhetne újjá a június 10-17-i nemzetgyűlési választások előtt.

Általános választások Szerbiában

Vasárnap Szerbiában köztársasági, vajdasági tartományi, önkormányzati választásokat és elnökválasztást is tartanak.  Az EBESZ felügyelete alatt és a KFOR-erők biztosításával Koszovóban 90 szavazóhelyen szervezik meg a parlamenti és elnökválasztást az ott élő szerbiai állampolgárok számára, de helyhatósági választást nem tartanak.

Az elnökválasztáson tizenkét jelölt indul, köztük magyar jelöltként Pásztor István, a VMSZ elnöke. A két igazán esélyes jelölt Boris Tadic, a Demokrata Párt (DS) és Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője. A közvélemény-kutatások több előrejelzést publikáltak az első fordulóra vonatkozóan: némelyek szinte azonos esélyt adtak kettejüknek, míg mások ötszázalékos előnyt jósoltak Tomislav Nikolicnak. Az elnökválasztás és a tartományi parlamenti választás második fordulója két hét múlva lesz.