Laura Codruța Kövesit 2020-ban választották meg az idén júniusban elindult Európai Ügyészség élére, amihez az Európai Unió 27 tagállamából 22 csatlakozott. Míg Svédország már jelezte utólagos csatlakozási szándékát, Dánia eleve nem vesz részt az uniós bel- és igazságügyi együttműködésben, Írország, Lengyelország és Magyarország viszont nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Szlovénia pedig nem delegált eddig saját ügyészt az EPPO-ba, így Codruța Kövesi szerint a korrupciós ügyek felderítése is nehezebb lesz az országban: „Ez szerintem jelzi a szlovén hatóságok együttműködési képességének a hiányát. Ha beszállsz valamibe, együtt kell működni, nem pedig bonyolítani a dolgokon” - nyilatkozta a főügyész a WSJ-nek a Telex cikke szerint.

A főügyész szerint a szlovén ügyész hiánya miatt „lesznek ügyek, amiket félre kell rakni – holott az Európai Ügyészség azért jött létre, hogy senki ne rakhasson félre ügyeket.”

QP | Quality Placement

Az új uniós költségvetés és az ehhez kapcsolt helyreállítási alap forrásai miatt megnőhet a korrupciógyanús esetek száma is, és ebben Codruța Kövesi szerint bármelyik ország érintett lehet: „Szerintem nincs olyan, hogy tiszta ország. Azokban a tagállamokban, ahol nem volt olyan magas az esetek száma, még nem jelenti azt, hogy tiszta országokról beszélhetünk.”

Az ügyészség vezetője arról is beszélt, hogy nincs elég erőforrás a lehető legtöbb ügy alapos kivizsgálására – ennek pedig nem pénzügyi okai vannak: „Kaptunk több pénzt, de nem kaptunk engedélyt arra, hogy felvegyünk még több embert. Szóval most mit csináljak, vegyek több virágot az irodába? Nem, bölcs módon kell gazdálkodnunk a pénzzel. Ebből embereket kellene felvenni, mert több emberre van szükség.” Mivel nem akarják másra elkölteni a kapott pénzügyi forrásokat, ezért következő lépésként az ügyészség várhatóan visszautalja a pénz egy részét az Európai Bizottságnak.