A szankciók bevezetése óta első ízben készül nemzetközi kötvénykibocsátásra Oroszország, a költségvetésnek pluszforrásokra van ugyanis szüksége, miután úgy tűnik, a gazdaságnak idén már a második recessziós évével kell majd szembesülnie - írja a Financial Times. Az orosz pénzügyminisztérium pénteki közlése szerint 25 nyugati befektetési bankkal és a legnagyobb orosz bankokkal, a Sberbankkal, a VTB-vel és a Gazprombankkal is felvették a kapcsolatot egy potenciális eurókötvény kibocsátás ügyében.

Oroszország a nemzetközi tőkepiacról utoljára 2013-ban vont be forrást, akkor 7 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket. A lap úgy tudja,  az egyik megkeresett bank vezetője szerint idén 3 milliárd dollár körüli kibocsátást próbálnak meg végrehajtani, egy másik forrás szerint a kötvények 10 éves lejáratúak lennének.

Az ügy érdekessége, hogy bár az orosz gazdaság elvileg rosszabb állapotban van, mint 2013-ban, ennek ellenére valószínűleg alacsonyabb hozamok mellett sikerülhet eladni a kötvényeket egy kibocsátás során, mint akkor. Szabó Viktor, az Aberdeen Asset Management szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban az orosz papírokban nagyon élénk volt a forgalom, a befektetőket elsősorban az érdekelte, sor kerülhet-e az országot sújtó szankciók enyhítésére.

Bár az orosz kötvények és az alacsonyabb kockázatú amerikai kötvények hozama közötti különbség ugyan nőtt az elmúlt év folyamán, azonban az elmúlt két évben csökkentek a hozamok a nagyobb kötvénypiacokon, s ez összességében alacsonyabb orosz hozamokat eredményezett. A 2023-ban lejáró, dollárban denominált orosz államkötvények hozama jelenleg 4,53 százalék, 2013 szeptemberében ez még 4,9 százalékon állt.

Az orosz költségvetésen a legnagyobb lyukat elsősorban az összeomló olajárak ütötték, ennek ellensúlyozására az ország már számos intézkedést tett. A különböző minisztériumoknál 10 százalékos költségcsökkentési programot rendeltek el, s a kormány az FT szerint mérlegeli több állami tulajdonú vállalati kisebbségi részesedésének értékesítését is. A listán szerepet a Rosznyeft és  az Aeroflot is.

Timothy Ash, a Nomura szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az orosz államnak sikerülne végrehajtania a kibocsátást, méghozzá alacsony hozamok mellett, az komolyan megkérdőjelezi a nyugati szankciók hatékonyságát. Nehéz lenne ugyanis meggátolni, hogy a befolyó pénzből lecsorogjon valamennyi a szankcióval sújtott vállalatokhoz is.