A Covid-19 hatása a globális felmelegedésre mindössze 0,01 Celsius-fok, vagyis 2030-ra ennyivel lesz alacsonyabb a világ átlaghőmérséklete, mintha egyáltalán nem lett volna járvány - írja a BBC egy komplex modellszámításra hivatkozva.

Ez igen csekély ahhoz képest, hogy a globális átlaghőmérséklet már 1,2 százalékkal emelkedett az iparosodás kezdete óta és régóta tudjuk, hogy ha elérjük a 1,5 fokot annak beláthatatlan következményei lehetnek a Föld éghajlatára nézve.

Hogy a szén-dioxid-kibocsátás mennyivel csökkent a pandémia hatására arra több becslés is létezik, a BBC által idézett tanulmány 7 százalékot becsült 2020-ban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy kalkulál, hogy mivel a globális energiaszükséglet 4 százalékkal esett vissza, az ehhez kapcsolódó CO2-csökkenés 5,8 százalék lehet. Ez a legnagyobb éves visszaesés a II. világháború óta, nagyjából 2 milliárd tonna gázt jelent. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy ez nagyjából az Európai Unió kibocsátásának felel meg.

A kőolaj iránti kereslet 8,6, a széné 4 százalékkal esett vissza. Előbbi annak köszönhető, hogy a közúti közlekedés mintegy felére zuhant, a légi iparnak pedig 35 százalékkal csökkent az olajigénye.

A pandémia természetesen másként hatott a fejlett és fejlődő országokra, a kibocsátáscsökkenés a gazdagabbakat érintette jobban, a nagyobb gazdaságok közül Kína a kivétel, amely növekedni tudott, hiszen ők már régen felülkerekedtek a járványon.

Történelmi lehetőség lehet(ett volna)

Bár sokan tekintettek lehetőségként a járványra, a visszapattanás már 2020 végén megmutatkozott, ahogy hatottak a lezárások és megkezdődött a vakcináció.

A Time márciusi összeállítása szerint 2020 decemberében a szén-dioxid-kibocsátás nem csak visszatért a 2019-es hasonló időszaki szintre, de 2 százalékkal meg is haladta azt.

Getty Images

Ez figyelmeztetés arra, hogy a világ nem tesz eleget annak érdekében, hogy átálljon tiszta energiára - hívta fel a figyelmet Fatih Birol, az IEA igazgatója.

Akárhogy is lesz, a koronavírus-járvány sokak szemléletét megváltoztathatta szerte a világon nem csak a környezet, hanem saját egészségük védelmével kapcsolatban is. Ez kihathat a közlekedésre vagy a káros szenvedélyekre, mint például a dohányzás.

A pandémiának könnyen lehet olyan hatása, hogy kevesebben szoknak rá a cigarettára - ez a legjobb döntés, amit ezzel kapcsolatban hozni lehet -, aki már rászokott, és úgy dönt, hogy leteszi, azt minden lehetséges eszközzel támogatni kell, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ha egy felnőtt dohányos az ismert egészségügyi kockázatok ellenére valamilyen oknál fogva nem szokik le, akkor tájékozódhat a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákról, azt azonban tudnunk kell, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányra vonatkozik.

Ma már köztudott, hogy az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással összefüggő betegségekért. A cigaretta égése során felszabaduló füstben például több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített.

Emellett természetesen a nikotin is káros, hiszen felelős a függőség kialakulásáért és - többek között - megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát.

Aki füstmentes alternatívákat keres, ma már számos lehetőség közül választhat, de fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, így a különböző technológiákra való áttéréssel különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén dohány hevítésével, azaz az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten történik meg a dohány- és nikotinpára keletkezése.

A tudomány mai állása szerint ezek a füstmentes alternatívák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint amely a cigaretta füstjében található. A brit állami egészségügyi hatóság (Public Health England -PHE) szerint ezen eszközöknek nem a leszoktatás, hanem az ártalomcsökkentés a célja. Fontos tudni azonban, hogy bármelyik füstmentes technológiát választjuk, az ártalomcsökkentés eszközei sem kockázatmentesek: egyrészt ezek is tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát egyéb negatív hatásai mellett, másrészről ezen technológiák hosszútávú hatása nem ismert, de az égés nélküli technológiák előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai.  A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

A dohányzás visszaszorítása legalább olyan fontos társadalmi érdek, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A járványhelyzet alatt sokan megtapasztalhatták, hogy a káros szokások csökkentésével milyen drasztikus mértékben csökkenthetők az ártalmak. A szén-dioxid kibocsátás a közlekedési szokások változtatásával szorítható lejjebb, míg a dohányzás egyetlen sikeres megoldása, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket, vagyis el sem kezdjük a dohányzás, vagy ha megtörtént, akkor mihamarabb abbahagyjuk.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

QP | Quality Placement