Izrael egy komoly gazdasági csodát produkál, közben azonban politikai tekintetben masszív válság alakult ki az országban, sok az aggasztó esemény és döntés ilyen tekintetben – hívja fel a figyelmet Pogátsa Zoltán a Pogi Podcast legújabb adásában, amelyben Kántor Endre gazdasági újságíróval beszélgetett. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

A közgazdász egy konferenciára érkezett az országba, végül azonban az esemény elmaradt az alkotmányos válság miatt kirobbant zavargások és általános sztrájk közepette.

Izrael első gazdasági csodája Pogátsa Zoltán szerint, az egyik az államalapítás utáni pár évtized, a másik pedig az izraeli tech szektor kialakulása.

Ahhoz, hogy a high tech siker létrejöhessen, szükség volt a humán erőforrásra és arra, hogy legyen megrendelő – az izraeli hadseregnek régóta komoly biztonsági szükségletei vannak, és a tech szektor erősen kapcsolódott a kiberbiztonság, megfigyelési biztonság projektekhez. A legnagyobb megrendelő így az állam lett, de kellett az is, hogy ezt a világ minden részéről finanszírozzák

– mondta a közgazdász.

Rámutatott, hogy az izraeli csoda más területen is jelentős, hiszen a mezőgazdaság jelenlegi kiterjedtségi szintjének eléréséhez arra volt szükség, hogy a termelés olyan helyeken is működjön, ahol korábban sivatag volt. Ehhez egy lepárlási módszert kellett kidolgozniuk, ezt helyi tudósok fejlesztették ki.

Annak köszönhetően, hogy a külföldről befolyt tőkét a megfelelő tudással rendelkező humán erőforrás jól tudta felhasználni, „Izrael ma már benne van a világ tíz leggazdagabb országa között” – mondta Pogátsa Zoltán.

Politikai krízis

A gazdasági csodára azonban a közelmúltban árnyékot vetettek az ország politikai problémái.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök 2022-es újraválasztását követően nagyon hamar célkeresztbe vette a legfelsőbb bíróságot a törvényjavaslatával, amely szinte teljesen megfosztaná trónjuktól a jelenlegi döntéshozókat.

A törvényjavaslatok értelmében a kormány rendelkezne a bírák kinevezése felett. A függetlenséget már ez a lépés is erősen megkérdőjelezheti, azonban hozzátették, hogy a parlament a törvénnyel felhatalmazást kapna arra, hogy felülbírálja a legfelsőbb bíróság döntéseit. A kormány szerint a változtatások elengedhetetlenek a Legfelsőbb Bíróság megfékezéséhez.

A reformterveket kritizálók azonban éppen attól tartanak, hogy a nagyívű igazságügyi átalakítás a demokrácia jól átgondolt leépítése.

A terv ellen már februárban is hevesen tüntettek az izraeliek. Március végén aztán Benjámín Netanjáhú bejelentette, befagyasztják a tervezetet, és csak nyáron veszik elő újra. A halasztás azonban nem nyugtatta meg a lakosságot, a tüntetések folytatódtak.

Az államalapítás 75. évfordulója apropóján indokolt lett volna nagyobb állami ünnepségeket tartani a héten, az ingatag közhangulat azonban óvatosságra inti a kormányt. Ennek megfelelően csak óvatosan szervezkezdtek.