Úgy nőttem fel, hogy azt gondoltam, hogy 25 éves korom előtt férjhez megyek és saját családom lesz

- mondta a lapnak egy 29 éves szentpétervári lány, aki marketingesként dolgozik. Édesanyja és nagymamája nevelte fel, apja elhagyta, amikor általános iskolás volt. Oroszország politikai instabilitása és a pénzügyi bizonytalanságok miatt ugyanakkor nemrég lemondott a gyerekvállalásról.

A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Oroszországban folyamatos népességcsökkenés tapasztalható, ami az alacsony születésszámnak és a magas halálozási aránynak tudható be. Vlagyimir Putyin mindig megszállottan foglalkozott Oroszország csökkenő népességével. Tavaly arra bátorította az oroszokat, hogy "erős családot építsenek két, három vagy négy gyerekkel".

Idén augusztusban újjáélesztette a szovjet időkből származó "Hős anya" díjat, amely 16 000 dollárt fizet azoknak a nőknek, akik 10 vagy több gyereket vállalnak.

Amikor Putyin 2000-ben hatalomra került, Oroszországban egy nő átlagosan 1,25 gyereket szült, ami kirívóan alacsony arány volt. Ezt különféle programokkal - amelynek fedezetét az olajboom biztosította - 1,8-ra növelték 2014-re.

Miután Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet, az ország termékenységi rátája ismét csökkenni kezdett, 2017-ben 1,6-ra, 2019-re pedig 1,5-re esett vissza (az ideális szám 2,1)

Oroszország gazdaságát és életszínvonalát a 2008-as globális pénzügyi válság és az azt követő olajárak zuhanása sújtotta. De a Kreml 2014-es krími inváziója a külföldi befektetések összeomlásához vezetett - a közvetlen tőkebefektetések a 2013-as 69 milliárd dollárról 2015-ben 6,8 milliárd dollárra zsugorodtak.

Aztán jött a Covid

Putyin rosszul kezelte a világjárványt. A Szputynik vakcina nem nyerte el a lakosság bizalmát, ami a világ egyik legalacsonyabb oltási arányát eredményezte (Oroszország felnőtt lakosságának mindössze 54%-a van teljesen beoltva) - és az egyik legrosszabb COVID-halálozási arányt.

Úgy regisztráltak tavaly 1 millió Covid-halálesetet, hogy független demográfusok szerint az állam alábecsülte a halottak számát

...és a háború

Oroszország termékenységi rátája idén januártól szeptemberig 6,5 százalékkal esett vissza, a Kreml szülési programjára jelentkezők száma pedig 12,6 százalékkal csökkent. Eközben az ország halálozási aránya a második világháború vége óta a legmagasabb szintet érte el.

Sokan nem akarnak gyereket vállalni a háború és a mozgósítás miatti szorongás és bizonytalanság miatt

 

- mondta Kszenyija Kirillova, a Center for European Policy Analysis (CEPA) elemzője a Fortune-nak.

A nyugati szankciók elszigetelték Oroszországot a világgazdaságtól, ami a fiatal oroszokat különösen súlyosan érintette.

Marina, egy 29 éves tartalomkészítő azt mondta a lapnak, hogy a háború elvette tőle a munkalehetőségeket és növelte a megélhetési költségeit. Február előtt a közösségimédia-csatornáin nemzetközi márkákkal kötött partnerségeket, és részmunkaidős modellként is dolgozott.

Most nem tud utazni és a szankciók miatt az online munka is problémás. Ebben a hónapban el is hagyja az országot.

Hazafias nevelés

A fiatalok pénzügyi aggodalmait politikai bizonytalanságok is súlyosbítják, például a kormány egyre inkább a hazafias nevelésre törekszik, hogy a gyerekeket az állam iránti feltétlen szeretetre és támogatásra nevelje.

A Kreml politikai nevelési erőfeszítései katalizátorként hatottak arra, hogy egyes fiatalok, különösen a nagyvárosokban élők, gyermektelenek maradjanak.

Oroszország demográfiai problémája még nem fajult teljes válsággá, mivel az állam és a társadalom még működik - mondta a Fortune-nak Peter Rutland, a Wesleyan Egyetem kormányzati professzora, aki a kortárs orosz politikát és gazdaságot tanulmányozza.

A termékenység még magasabb, mint a posztszovjet időkben, de az előrejelzések szerint ez csökkenni fog.