Inforadio.hu, Bruxinfo

Kivétel nélkül minden uniós tagállam vezetője üdvözölte a Minszkben csütörtökön tető alá hozott megállapodást a kelet-ukrajnai fegyverszünetről és a konfliktus rendezését célzó más lépésekről. Mindenki óva intett ugyanakkor a korai örömtől, emlékeztetve arra, hogy Moszkva és a védőszárnyai alá vett szakadárok eddig már két békemegállapodást is megszegtek (a genfit és a tavaly szeptemberi minszkit), amelyen az aláírásuk szerepel.

A legújabb megállapodást Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Vlagyimir Putyin orosz- és Petro Porosenko Minszkben tartott tárgyalásait követően jelentették be, amit utólag kézjegyükkel láttak el az úgynevezett Kontakt-csoport tagjai, köztük Alekszandr Zaharcsenko, a donyecki szakadárok vezetője.

Az egyezmény értelmében február 15-én legkésőbb délig tűzszünet lép életbe a harcoló felek között, február 19-ig az összes foglyot elengedik és két héten belül kivonják a frontvonalról a nehézfegyvereket. A fegyvermentes zóna 50-140 kilométer széles lesz. A megállapodás Ukrajna szuverenitását is elismeri, rendelkezéseket tartalmaz továbbá a szakadárok által elfoglalt Donyack és Luhansz térségben rendezendő választásokról, az ukrán alkotmány módosításáról, ami figyelembe veszi Kelet-Ukrajna érdekeit és arról is, hogy legkésőbb 2015 végéig az ukrán erők újra átvennék az ukrán-orosz határ ellenőrzését. A szeparatisták soraiban harcolók amnesztiát kapnak, a fegyverszünetet pedig EBESZ-megfigyelők felügyelik majd.

A csütörtöki EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján a német kancellár elismerte, hogy ha egyedül rajta múlt volna, akkor a tűzszünet ahtályba lépésével nem vártak volna vasárnapig, de érzékeltette, hogy ez a másik (az orosz) fél taktikai megfontolásokat tükröző kívánsága volt. Petro Porosenko ukrán elnök - aki csütörtökön Minszkből ugyancsak Brüsszelbe érkezett - közölte, hogy Kijev minden feltétel nélküli azonnalin tűzszünetet szeretett volna. Hozzátette, hogy a minszki egyezmény aláírása után az oroszbarát szakadárok azonnal hadműveletet indítottak.

Az EU-tagállamok és az EU-intézmények vezetői reménysugárnak nevezték az újabb minszki megállapodást, de rámutattak, hogy a tetteken és nem a szavakon fogják lemérni, hogy Oroszország betartja-e vállalásait - írja a BruxInfo.

"Az orosz agresszió és a kelet-ukrajnai harcok egyértelmű fenyegetést jelentenek Európa békéjére. A megállapodás üdvözlendő fejlemény, de ez nem elég. Az igazi teszt a tűzszünet tiszteletben tartása a terepen. Az első minszki megállapodást megszegték. Az az érzésem, hogy óvatosnak kell lennünk" - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Az alku tető alá hozásában kulcsszerepet játszó Angela Merkel a rá jellemző visszafogottsággal csak annyit mondott, hogy a megegyezés reménysugár, amit tetteknek kell követniük. A német kancellár hozzátette, hogy amennyiben jól megy a végrehajtás, az az EU szankciókhoz való hozzáállásán is tükröződhet, ám ha nehézségek lépnek fel, a további szankciók sem kizártak.

"Meglátjuk, hogy a megállapodás sikere tartós lesz-e. Éberek maradunk. Az aláírók felelősséget is vállaltak. Ez több mint egy reménysugár. De, még minden megfordulhat. A következő órák döntő fontosságúak lesznek" - jelentette ki Francois Hollande, a minszki egyezmény másik főszereplője.

"Ami most számít, az a tettek a terepen, és nem pedig egy papírfecnire írt szavak. Vlagyimir Putyinnak tudnia kell, hogy ha csak nem következik be változás a magatartásában, a szankciók sem fognak változni"- figyelmeztetett David Cameron brit miniszterelnök.

Dalia Grybauskaite, Putyin talán leghangosabb kritikusa ugyanakkor gyenge megoldásról beszélt. Úgy vélte, hogy az ukrán határ ellenőrzésének kérdése nem lett megoldva, ami továbbra is lehetővé teszi az orosz nehézfegyverek és katonák beáramlását Ukrajna területére. "Már rossz tapasztalataink voltak Minszkkel, de most az esélyek még csekélyebbek" - fogalmazott a litván elnök.

A dokumentum hivatalosan a szeptemberi minszki megállapodás rendelkezéseit végrehajtó "intézkedéscsomag" elnevezést viseli. Angela Merkel és más EU-forrrások szerint is ez a dokumentum abban különbözik elsősorban a kudarcra ítélt tavaly szeptemberitől, hogy sorrendiséget állít fel a különböző lépések között és az esetek többségében időpontokhoz is köti annak végrehajtását. Egy másik lényeges különbség a dokumentumban rögzített lépések végrehajtásának nyomon követése, ami alapvetően az úgynevezett normandiai négyesnek (Németországnak, Franciaországnak, Ukrajnának és Oroszországnak) a feladata lesz, de mint Federica Mogherini kül-és biztonságpolitikai főképviselő is közölte, az EU is szerepet játszik majd benne.

Az ukrajnai eseményekhez tartozik még Christine Lagarde, IMF ügyvezető igazgató bejelentése az ukrán kormány új gazdasági reformprogramjáról szakértői szinten született megállapodásról. Ez több mint 12 milliárd euró kölcsön folyósítása előtt nyithatja meg az utat. Az IMF becslése szerint Ukrajna a következő négy évben mindösszesen 40 milliárd eurónyi támogatáshoz juthat a nemzetközi közösségtől.